Az akció célja, hogy megakadályozzák a túsz elhurcolását Egyiptomba
Népszabadság * Munkatársunktól * 2006. június 29.
Izraeli rakétatámadás Gázában. A cél nem területszerzés, hanem a fogoly kiszabadításaKép: AFP – Said Khatib A kivonulás után csaknem egy évvel Izrael tegnap nagy erőkkel benyomult a Gázai övezet déli részébe. A zsidó állam nem akarja újra megszállni a területet, de nyomást akar gyakorolni az izraeli katona fogvatartóira.
Izraeli harckocsik és páncélozott harcjárművek hatoltak be szerdán a Gázai övezet déli térségébe, miután a vasárnap elrabolt izraeli katonát a palesztin szélsőségesek nem hajlandók kiadni. – Arra kérem az emberrablókat, hogy ne engedjék szabadon a katonát. Nekünk már nincs mit veszítenünk – mondta egy lakos Gázavárosban a Reuters tudósítójának. Palesztin források szerint a légicsapás miatt az övezet lakóinak 70 százaléka áram nélkül marad a következő hat hónapban.
Az izraeli katonák mintegy két kilométeres mélységben nyomultak be a Gázai övezet déli részére. Két elit-gyalogosezred, több páncélos és tüzéralakulat – összesen mintegy ötezer fő – vesz részt a műveletben. A zsidó állam nyomást akar gyakorolni az emberrablókra, akikkel még mindig tárgyal az egyiptomi és a francia küldöttség. Az emberrablók izraeli börtönökben raboskodó nők és 18 éven aluli foglyok szabadon bocsátását követelték. Az izraeli offenzívának nem célja a Gázai övezet visszafoglalása – jelentette ki szerdán Ehud Olmert izraeli kormányfő. Olmert szerint Izrael a szélsőséges eszközök alkalmazásától sem fog visszariadni, hogy kiszabadítsa a tizedest.
Izraeli részről azt gyanítják, hogy a Hán Júnisz menekülttáborban tartják fogva Gilad Salitot. Az akciónak az a célja, hogy megakadályozza a katona áthurcolását Egyiptomba.
Mahmud Abbasz palesztin elnök elítélte a Gázai övezet ellen indított izraeli katonai akciót, a palesztin népet sújtó kollektív büntetésnek nevezve a terület polgári infrastruktúrájának lerombolását, és emberiesség elleni bűncselekménynek minősítette az izraeli behatolást. Felkérte a nemzetközi közösséget, hogy gyakoroljon nyomást Izraelre a katonai akció leállítása végett – jelentette az MTI. A Fehér Ház szerint Izraelnek joga van megvédenie magát és állampolgárait, de ügyelnie kell, hogy ne essenek ártatlan emberek áldozatul.
Gilad Salit elrablásának ügye csak fokozta a Hamaszon belüli ellentétet a radikális damaszkuszi vezetés és a mérsékeltebb gázai, kormányt alkotó tagok között. Bár a Hamasz tagadja a belső vitát, Hanija és köre szerint fontos kormányon lenni, míg a fegyveres szárny és a damaszkuszi vezetés továbbra is a fegyveres ellenállásra helyezné a hangsúlyt. Haim Ramon izraeli igazságügy-miniszter közölte: Mesal célponttá vált, ő adott utasítást a vasárnapi akcióra.
A történtek miatt teljesen háttérbe szorult az a tény, hogy a Fatah és a Hamasz több másik palesztin szervezettel együtt kedden megegyeztek egy új nemzeti politikai platformban. Ez lehetővé tenné, hogy egységkormány jöjjön létre, és hogy a Hamasz is végre az 1967-es határok mentén kívánja létrehozni a palesztin államot, azaz kimondatlanul is elviseli az Izraeli Államot a 67-es határokon. Az izraeli támadás egy táborba tereli a palesztinokat, erősíteni fogja a szélsőséges szervezeteket, köztük a Hamaszt is, és gyengíteni – az Ehud Olmert retorikájában nem partnerként szereplő – Mahmud Abbasz pozícióját.
Nem véletlen, hogy az elrablást végrehajtó csoport az Összezúzott illúziók nevet adta az akciónak. A Haarec napilap szerint az izraeli börtönben raboskodó palesztin foglyok által kidolgozott dokumentum alapján történt palesztin kiegyezés értelmét vesztette. Szerinte ha Olmert bölcs lenne, akkor a „foglyok dokumentumának” két szerzőjét, a fatahos Marvan Bargutit és a Hamaszhoz tartozó Abdul Haled Natset ajánlotta volna fel cserébe a tizedesért.
Párizsnak nem kellene beavatkoznia a Salit-ügybe
Izrael-ellenes franciák és franciaellenes izraeliek most abban egyetértenek: Párizsnak nem kellene beavatkoznia az elrabolt izraeli katona kiszabadításával kapcsolatos akciókba. Ez derül ki legalábbis a két ország internetes fórumain folyó, gyakran indulatos vitákból. Van, aki úgy véli: „a mereven arabbarát Franciaország most olcsó gesztust tesz azzal, hogy aktivizálja magát a kettős állampolgár Gilad Salit tizedes ügyében.” Egy ellentétes szemszögű megközelítés szerint viszont „Franciaország nem gyilkol palesztinokat (és egyébként izraelieket sem)”. Általában egyetértés van abban, hogy a fiatal katona francia állampolgársága esetleges körülmény: apai nagyanyjára vezethető vissza, s – mint azt a France 2 televízió tudósítója érezhető sajnálattal állapította meg a galileai családnál – már apja is alig tud franciául. – Izrael tipikus bevándorló ország, rengeteg a kettős állampolgár. Mi lenne, ha Moszkva, Kijev azonnal beindulna, ha megölnek egy, az exszovjet térségből származó katonát? – kérdezi egy internetes hozzászóló. A véleményektől függetlenül tény: Salit az 1967-es izraeli határt védte, amelyet éppen a minap ismert el burkoltan a palesztin elnök elé kerülő Hamasz-Fatah-megállapodás. Harcoló alakulatnál egyébként sem szokás a tizedesi rendfokozatot kiadni Izraelben – a közlegény már az első előléptetésnél őrmester lesz. (Brüsszeli tudósítónktól)
