Amerikai részről is van készség a megoldáskeresésre a vízumkérdésben – mondta tegnap Göncz Kinga külügyminiszter, aki a kormányszóvivői tájékoztató meghívott vendégeként tájékoztatott a ma kezdődő amerikai-magyar csúcstalálkozó várható témáiról. A Bush-látogatás, mint hangsúlyozta, tisztelgés 1956 emléke előtt, de ugyanakkor elismerése Magyarország elmúlt másfél évtizedben nyújtott teljesítményének. Az amerikai elnök tegnap, az esti órákban érkezett a magyar fővárosba.
A külügyminiszter fontosnak tartja, hogy az új uniós tagállamok esetében előrelépés történjen a vízummentesség elérése felé, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy ehhez magyar részről bizonyos feltételeknek kell megfelelni. (Az elutasított vízumkérelmek arányát például a jelenlegi mintegy húsz százalékról három százalék alá kellene leszorítani, csökkennie kellene a túltartózkodók számának is.) Göncz egyelőre nem tart valószínűnek uniós szankciókat a vízumkötelezettség fenntartása miatt.
Az egyoldalú vízumkényszer problémája a magyar-amerikai kapcsolatok egyetlen vitás kérdése, Bush budapesti megbeszélésein ugyanakkor nem csupán ezt, hanem a transzatlanti viszony és a kétoldalú kapcsolatok széles kérdéskörét tekintik át. A külügyminiszter tájékoztatása szerint tárgyalnak majd gazdasági, energiapolitikai kérdésekről, további magyarországi amerikai befektetések lehetőségeiről is. Az Egyesült Államok hazánk legjelentősebb tengerentúli kereskedelmi partnere, a kelet-közép-európai régióban az egy főre eső amerikai befektetések aránya Magyarországon a legnagyobb.
George W. Bush a hírek szerint történelmi jelentőségű beszéd elmondására készül, a magyar külügyminiszter úgy tudja, hogy alapvetően az Egyesült Államok és Európa viszonyával foglalkozik majd az elnök. A CNN-en egyenesben közvetett beszéd, mint kiemelte, a Citadellán, a budapesti panorámával a háttérben hangzik el, s „jót tesz az országimázsnak”.
Kérdésekre válaszolva a külügyminiszter elmondta, a határon túli magyarok ügye nem szerepel a megbeszélések napirendjén. Ami az elnöki vizit költségeit illeti, azok nagy részét az amerikai fél állja, a magyar kormányzatot terhelő kiadásokat a külügyminiszter néhány tízmillió forintra becsüli.
Göncz Kinga lapunk kérdésére elmondta, formális találkozója nem lesz Condoleezza Rice amerikai külügyminiszterrel, de egy asztalnál ülnek a díszebéden, s a különböző programok keretében legalább két óra idejük lesz arra, hogy érdemi beszélgetést folytassanak.
Az amerikai elnök tegnap esti Budapestre érkezését megelőzően Bécsben folytatott tárgyalásokat. Az Európai Unió és az Egyesült Államok a jövőben még szorosabban együttműködik a terrorizmus elleni harcban. Erről állapodott meg George W. Bush és az EU-t képviselő politikusok az unió és az Egyesült Államok közötti csúcstalálkozón.
A tegnapi bécsi rendezvényen George W. Bush Wolfgang Schüssel osztrák kancellárral, az unió soros elnökével, José Manuel Durao Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, valamint Javier Solanával, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével tárgyalt. Egyetértettek abban, hogy a terrorellenes harc csak az emberi jogok és a nemzetközi jog megtartásával folyhat. A két fél arra törekszik, hogy elszakítsák a pénzügyi forrásoktól a különböző terrorszervezeteket, s megakadályozzák, hogy újabb terroristákat toborozzanak.
Ami a Kuba szigetén lévő guantánamói fogolytábor ügyét illeti, Bush közölte, a nemzetközi szervezetek által oly sokat bírált objektum bezárására törekszik, ám meg kell várnia ezzel kapcsolatban az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntését.
Wolfgang Schüssel osztrák kancellár elismeréssel szólt az Egyesült Államok Iránnal kapcsolatos magatartásáról, hiszen Washington az ENSZ BT öt állandó tagjával és Németországgal kompromisszumos javaslatcsomagot ajánlott Teheránnak. (Irán közölte, csak augusztus közepéig ad választ a felvetésekre, a javaslattevők június végét határozták meg végső időpontnak. Bush tegnap ki is jelentette, túl hosszúnak tartja az iráni határidőt.)
A csúcstalálkozón szóba kerültek a Közel-Keletet érintő kérdések. A záródokumentumban felszólították a radikális Hamász-vezette palesztin kormányt, szüntesse be az Izrael-ellenes erőszakot. Egyben felszólították a Hamászt, ismerje el Izrael létezését. Közölték ugyanakkor, hogy segítenek a palesztinoknak a humanitárius válság enyhítésében.
Mind Bush elnök, mind az unió képviselői aggodalmukat fejezték ki az oroszországi belpolitikai helyzet – az emberi jogok megtartása, a jogállamiság, a sajtószabadság tiszteletben tartása – kapcsán. Az amerikai elnök Bécsben is megemlékezett 1956-ról: méltatta Ausztria nagylelkűségét, amelynek alapján a magyar forradalom leverését követően menekültek százezreit fogadta be.
Bush elnököt a tegnap délelőtti órákban hivatalában fogadta Heinz Fischer osztrák államfő.
Népszava-összeállítás
Keretes cikkek
Kiköltöztették a Le Meridien lakóit
Kiköltöztették a fővárosi Le Meridien szálloda lakóit, mert a Magyarországra látogató amerikai elnök, felesége és a 16 tagú diplomáciai delegáció itt száll meg – mondta Keserű Franciska PR-menedzser az MTI-nek. Meg kellett oldanunk a vendégeink elhelyezését más szállodákban: 218 szobánk van összesen, hozzávetőleg 200 szobányi vendéget kellett elhelyeznünk, hiszen teltház-közeli állapot volt, amikor a múlt héten megkaptuk a felkérést – közölte a menedzser. Mint mondta, nagyon nehéz volt elhelyezni a vendégeket, mert a hasonló kategóriájú szállodákban alig lehetett szabad szobát találni. Minden fellelhető hellyel felvettük a kapcsolatot – tette hozzá. Megjegyezte: a vendégek megértéssel fogadták az intézkedést, de volt, aki nemtetszésének adott hangot.
Közösen felelnek a rendért
A magyar és az amerikai szervek közösen felelnek a szerdán Magyarországra érkező amerikai elnök védelméről, s közöttük mellérendeltségi a viszony – közölte szerdán reggel a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában Szabó Ferenc vezérőrnagy, a Köztársasági Őrezred parancsnoka. „Kettőnk között nincs hierarchikus alárendeltségi viszony, inkább mellérendeltségi viszony, de mivel Magyarországon vagyunk és a biztonsági előírásokat itt teljesítjük, ezért az én szavam meghatározóbb, mint az amerikaiaké” – jelentette ki. A vezérőrnagy arra az újságírói kérdésre, ki adhat tűzparancsot az amerikai elnököt kísérő katonai helikopternek, azt válaszolta, hogy a harci gép a NATO kötelékében szolgál, tehát nagyon komoly, előre egyeztetett intézkedések vonatkoznak rá, s csak a magyar honvédelem adhat tűzparancsot az amerikai pilótának.
