Bush mindent kivesézett az európai vezetőkkel Időpont: 2006-06-21 19:51:49
Húszórás bécsi tartózkodás után Budapestre utazott George Bush amerikai elnök, aki az osztrák fővárosban részt vett az Európai Unió és az Egyesült Államok vezetőinek csúcstalálkozóján.
Bush Bécsben – ahol több helyszínen összesen néhány ezren tüntettek a látogatása ellen – Condoleezza Rice külügyminiszter társaságában az uniót képviselő Wolfgang Schüssellel, az EU soros elnöki tisztét betöltő Ausztria kancellárjával, José Manuel Barrosóval, az EU bizottságának elnökével, Javier Solanával, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, Benita Ferrero-Waldnerrel, az EU külkapcsolatokkal és szomszédsági kérdésekkel foglalkozó biztosával, valamint Ursula Plassnik osztrák külügyminiszterrel tárgyalt.
A csúcstalálkozó utáni sajtóértekezleten az amerikai elnök kijelentette, hogy szeretné bezárni a guantánamói fogolytábort, és szeretné hazaküldeni a foglyokat is, de a lefogottak egy része hidegvérű gyilkos, akit nem lehet az utcára engedni, mert az mások életét veszélyeztetné, és bíróság elé kell állítani őket. Bush úgy magyarázta, hogy a szeptember 11-i merényletek Európa számára csak egy mozzanatot jelentettek, míg az amerikaiak számára „a gondolkodásmód megváltozását”, és utalt az iraki háború megindítására.
Megerősítette, hogy Washington kész tárgyalóasztalhoz ülni Irán képviselőivel, ha Teherán leállítja urándúsító tevékenységét. Túl hosszúnak nevezte azonban azt a várakozási időszakot, amíg Teherán augusztus 22-én választ ad a nagyhatalmak ajánlatára. Hangsúlyozta, Teheránnak meg kell értenie: az Egyesült Államok és az EU egységes abban, hogy Irán nem tehet szert atomfegyver-gyártói kapacitásra, mert az katasztrófa lenne. Az észak-koreai ballisztikus rakétakísérlet lehetőségével kapcsolatban figyelmeztette Phenjant, hogy tartania kell magát a nemzetközi megállapodásokhoz, amelyek tiltják az ilyen kísérleteket.
Wolfgang Schüssel kancellár nagyon termékenynek és pozitívnak értékelte a csúcstalálkozót, míg José Manuel Barrosó, az EU bizottságának elnöke mindenekelőtt annak fontosságát emelte ki, hogy a csúcstalálkozó eredményeként stratégiai partneri együttműködés fog kibontakozni az energia kérdésében az Egyesült Államok és az Európai Unió között. A Bécsi Csúcstalálkozós Nyilatkozat címet viselő dokumentumban az EU és az Egyesült Államok leszögezte: erősítik együttműködésüket az olyan globális kihívásokkal szemben, mint az éghajlatváltozás, a terrorizmus elleni küzdelem, a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozása, a járványok, a természeti katasztrófák következményeinek a felszámolása. Leszögezték: értékközösségükkel összhangban garantálni fogják, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben tett minden lépésük teljességgel összhangban álljon nemzetközi kötelezettségeikkel, beleértve az emberi jogokat, a menekültek jogait, valamint a nemzetközi humanitárius jogokat.
Iránnal kapcsolatban megállapították, hogy a Teheránnak június elején átnyújtott nyugati javaslatok lehetőséget biztosítanak együttműködésen alapuló tárgyalásos megállapodás elérésére. Hangsúlyozták, hogy megállapodtak arról: további lépéseket tesznek az ENSZ BT-ben, ha Irán nem fogadja el a tárgyalási ajánlatot.
Támogatásukról biztosították az új iraki kormányt, és felszólították a nemzetközi közösséget, hogy fokozza Bagdad segítését. Felszólították a palesztin kormányt, hogy kötelezze el magát az erőszakról való lemondás, Izrael létezési jogának az elismerése és az eddigi szerződések betartása mellett. Ugyanakkor felszólították Izraelt, hogy enyhítsen a palesztinokkal szembeni korlátozásokon.
Hangsúlyozták, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak az Oroszországgal kialakított kapcsolatrendszerüknek, ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki az ebben az országban és térségében tapasztalható bizonyos fejleményekkel kapcsolatban. Elismerték annak szükségességét: érzékelhető haladásra van szükség ahhoz, hogy előrelépjenek a minden EU-állampolgár számára érvényes és kölcsönös vízummentes amerikai beutazási rendszer megteremtése érdekében. Hangsúlyozták, hogy fokozni fogják erőfeszítéseiket a gazdasági növekedés és az innováció előmozdítása érdekében, valamint azért, hogy csökkentsék a transzatlanti kereskedelmet és beruházást gátló akadályokat. Kiemelték, hogy konkrét lépéseket tesznek a szellemi tulajdon védelme érdekében, a termékhamisítások ellen, és erősítik az energia vonatkozásában stratégiai együttműködésüket.
A csúcstalálkozó idején írták alá azt a megállapodást, amelynek alapján az EU és az Egyesült Államok fejleszti felsőoktatási együttműködését. Ez lehetővé tesz a feleknél kölcsönös részképzést, valamint közös záródiploma kiadását is. Az EU és az Egyesült Államok 2006 és 2013 között 45 millió eurót szán a transzatlanti oktatási programok finanszírozására, amelyekre 1995 óta évente 2 millió eurót fordított. Ezekben a programokban jelenleg 726 oktatási intézmény vállal szerepet, a csereprogramokban pedig 4 ezer diák vett részt, akikhez a következő nyolc évben 6 ezren csatlakozhatnak.
