Miközben tető alá hozta a „szubjektum konferenciát”, Séllei Nóra sorozat-szerkesztésében jelent meg nemrég két gender kötet is „Nők a modernizálódó magyar társadalomban”, illetve „A feminizmus találkozásai a (poszt)modernnel” címmel.
SÉLLEI NÓRA
„Szükség van a magyar nyelvű konferenciákra”
Az általában angolul folyó gender konferenciákkal ellentétben a szervezők az áprilisban megtartott debreceni „Nő, mint szubjektum, női szubjektum” című konferencián nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy ezúttal magyarul folyjon az eszmecsere a társadalmi nemi szerepekről. „Régi vesszőparipám, hogy át kell hidalni a szakadékot a magyar közbeszéd és a gender-érzékeny, mások által talán „idegennek” tartott elméleteken alapuló beszédmód között” – mondja Séllei Nóra, a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézet docense. „Ennek több módja van, de a legfontosabb az, ha minél többet beszélünk magyarul, ha minél jobban és látványosabban jelen vagyunk a tudományos közéletben.”Aki lemaradt volna az év genderkonferenciájáról, annak íme két új olvasnivaló Séllei Nóra sorozatszerkesztésében. Nemrégiben jelent meg a debreceni Csokonai Kiadó Artemisz Könyvek sorozatában a „Nők a modernizálódó magyar társadalomban”, illetve „A feminizmus találkozásai a (poszt)modernnel” címmel.
A Gyáni Gábor és Nagy Beáta által szerkesztett „Nők a modernizálódó társadalomban” című kötet Feminizmus és a posztmodern találkozásai kötet egy „OTKA pályázati projektnek és egy szemináriumnak köszönhetően jött létre, olyan izgalmas témákat mutatva be esszéiben, mint a magyarországi boszorkányperek háttere, a 19. századi protestáns imakönyvek nőképe, vagy a századfordulós pesti női klubélet színterei.
Ahogy a szerkesztők előszavukban írják: „E vizsgálódások szinte minden esetben érintik a két nem időben változó, összetett, olykor azonban meglepő folytonosságot mutató viszonyának a kérdését. S természetesen plasztikus képet adnak arról a társadalmi környezetről is, amely úgyszólván mindig gyanakodva tekintett mindazokra, akik nem voltak hajlandók megmaradni a hagyományos női szerep szűk korlátai között.”
A „Feminizmus találkozásai a (poszt)modernnel” kötet egy szemináriumnak köszönheti létrejöttét: Séllei Nóra hallgatóival együtt, egy szemeszter során választotta ki a „belevalókat”. Igazi hiánypótló munka, hiszen a ma már alapköveknek számító posztmodern szövegeket a szerkesztő fordításában végre magyar nyelven is olvashatjuk. A kötet bevezetője híven tükrözi az olvasóközönség várakozását: „Feminizmus és (poszt)modern: sokak szerint furcsa pár ez így, furcsa párok, és persze furcsa találka, találkák. De mint minden pár esetében, a kívülállók talán nem is látják a lehetséges kapcsolódási pontokat, vonzásokat és választásokat. Azok pedig talán még elfogultabbak, akik a pár valamelyikének a „családjába” tartoznak: a feminizmuséba vagy a posztmodernébe – ők esetleg gyanakodva méregetik egymást, de legfőképpen a párt és a találkákat, tűnődvén, hogy vajon mi fog mindebből kisülni”.
Üröm az örömben: az Artemisz Könyvek folytatását hiába várjuk. Mint azt a Tűsarok Séllei Nórától megtudta, a kiadóval hosszas tanácskozások után sem sikerült megállapodni a továbbiakról, így a sorozat a hetedik kötete egyben az utolsó is.
Kedvcsináló tartalomjegyzékek a két új Artemisz-kötethez
Gyáni Gábor–Nagy Beáta (szerk.): Nők a modernizálódó magyar társadalomban
Tóth G. Péter: Szexháború? Férfiak és nők konfliktusa a magyarországi boszorkányperekben
Benda Borbála: „Kegyelmednek jót kívánó társa” — Rákóczi Erzsébet házassága Erdődy Györggyel
Koltai András: Egy nagyasszony özvegyen — Batthyányné Lobkovitz Éva és udvara
Marcella Husova–Milan Hlavacka: Bozena Nemcová és Magyarország — Avagy élet és irodalom rendőri és férji felügyelet alatt
Juliane Brandt: „Egy és ugyanazon felséges czélra vagyunk mindnyájan teremtve” — A 19. századi protestáns imakönyvek nőképe
Radnóti Ilona: Izraelita jótékonysági nőegyletek Baranya megyében a dualizmus korában
Tóth Árpád: Asszonyok a városi szegénység ellen — A Pesti Jótékonysági Nőegylet korai története (1817–1833)
Eliisa Pitkäsalo: Hatalmas hatalom –Alattomos alárendeltség Kosztolányi Dezső Édes Anna címq regényének tükrében
Csoma Zsigmond: Az első női foglalkoztatási statisztika Magyarországon –A női emancipáció és az első részletes női népszámlálás
Nagy Mariann: Nők a magyar gazdaságban a dualizmus korában
Müller Ildikó: Vélemények a nők felsőfokú képzéséről a dualizmus időszakában
Nagy Beáta: „Az asszonyoknak egy szalónt kellett teremtenünk”–Nők és klubélet a századforduló Budapestjén
Szapor Judit: Feministák és „radikális asszonyok”–Női politikusok az 1918-as demokratikus forradalomban
Pető Andrea: A politikai pártok és nőmozgalmak Magyarországon 1945–1951 között
Schadt Mária: Átalakuló társadalom, átalakuló nőideálok az 1950-es években
Ár: 1448Ft
Séllei Nóra (szerk., ford., bev.): A feminizmus találkozásai a (poszt)modernnel
I. Bevezetés
II. A modernitás, a posztmodern és a nő
Rita Felski: A modernitás és a feminizmus
Patricia Waugh: A posztmodern és a feminizmus: Hová tűnt a sok-sok nő?
Susan Bordo: Feminizmus, posztmodernizmus és genderszkepticizmus
III. Az „alapító atyák” és a feminizmus
Toril Moi: Bourdieu elsajátítása: A feminista elmélet és Bourdieu kultúraszociológiája
Dale Bauer: A gender Bahtyin karneváljában
Biddy Martin: Feminizmus, kritika, Foucault
Elizabeth Grosz: Nemi aláírások — Feminizmus a szerző halála után
Jacqueline Rose: Lacan és a női szexualitás — Bevezetés II.
Elizabeth Grosz: Ontológia és kétértelmqség: a nemi különbözőség politikuma Derridánál
IV. Az irodalom-, művészet- és kultúrakritika/elmélet és a társadalmi nem összefüggéseit vizsgáló, magyar nyelvű szakirodalom válogatott bibliográfiája
Ár: 2200Ft
[soos.viki@tusarok.org]
