A tőzsdeindexek hetek óta tartó mélyrepülésének és a feltörekvő, fejlődő országok valutái gyengülésének újabb negatív lendületet adott, hogy múlt csütörtökön az Európai Központi Bank a magas világpiaci olajárak miatti inflációs veszélyre hivatkozva negyed százalékponttal, 2,75 százalékra emelte irányadó kamatát.
Magas euróárfolyamA válságot tovább fokozza, hogy előre láthatólag az amerikai jegybank újra kamatemelésre készül, ami a feltörekvő országok tőzsdéin eddig tíz százalék közeli esést eredményezett, mint ahogyan ez hazánkban is megtörtént. A drasztikus csökkenés oka, hogy a pénzügyi befektetők tőkéjüket a részvényekből állampapírokba, kötvényekbe csoportosítják át a fejlett országok kockázatmentesebb pénzügyi szektoraiban. A tőkekivonással együtt járó devizaátváltások okán a kelet-közép-európai valuták gyengültek, a forint euróval szembeni árfolyama például a múlt pénteki 264-ről keddre 271 Ft-ra emelkedett, két és fél éves negatív rekordot döntve meg ezzel.
Pénzügyi elemzők arra figyelmeztetnek, hogy várhatóan hasonló bizonytalan időszakok következnek a gazdaság területén, és egy esetleges iráni konfliktus jelenleg beláthatatlan következményeket okozhat a világgazdaságban, különösen azért, mert több olajexportőr ország korlátozná kereskedelmét a háborús felekkel. Azonban Irán és szövetségesei is rá vannak utalva arra, hogy a fejlett országok folyamatosan vásároljanak tőlük energiahordozókat, mert többnyire ez a fő bevételi forrásuk, és a „szent” háborújukhoz szükséges legfontosabb három dolog még napjainkban is „a pénz, a pénz és a pénz”.
Feltételezhetjük tehát, hogy mindaddig, amíg Irán nem érzi magát képesnek arra, hogy győztes háborút vezessen Izrael és szövetségesei ellen, addig kénytelen lesz engedményeket tenni. Mindaddig azonban nem lehet érdeke túl feszítenie a húrt, amíg nem rendelkezik tömegpusztító fegyverrel. Sajnos azonban nem látható a nemzetközi szervezetek részéről, hogy ezt felismerték volna, mivel eddig csak impotenciájukról adtak tanúságot a renitens államok felé. Oroszország sem mérte fel helyesen a helyzetet, pedig a jövőbeni nagyhatalmi pozícióját biztosító olaj- és gázexportja egy nagy muszlim háború esetén megrendülhetne, mivel a volt szovjet tagköztársaságok többnyire mohamedán vallásúak, akik vélhetően belekeverednének egy ilyen konfliktusba. Oroszország iszlamizálódása pedig még veszélyesebbé teheti ezt a helyzetet a világ számára.
Olajos csodalámpaSokan az alternatív energiaforrásoktól várják a megoldást, de ezek egyelőre inkább csak a problémákat szaporítják. A bizonytalan időjárási tényezők a víz- és szélenergia vonatkozásában költségessé teszik ezeket a lehetőségeket, és látnunk kell azt is, hogy a víz felhasználása – elsősorban nagyobb folyók tekintetében – számos nemzetközi konfliktust okozott már. A növény alapú biomassza felhasználása lenne a másik lehetséges megoldás, de jelenleg ez is költségesebb, mint az olaj vagy gáz alapú energia. A másik hátránya a növény alapú energiahordozóknak, hogy a világ jelenleg élelmiszerhiánnyal küzd, és ha még több termőföldet vonnak el az élelem megtermelésétől, az fokozni fogja az éhező emberek sokaságát, és az élelem árának az emelkedését. Magyarország számára ez összességében még előnyös is lehet, amennyiben a hazai mezőgazdaság, az ipar és a tőke szerencsésen találkozik a megfelelő szakértelemmel, a józan és a korrekt gazdálkodással.
