2006. május 8-án este fél nyolctól először hangzott el Beethoven IX. szimfóniája, úgy, hogy táncolnak a pódiumon. Május 8-án Markó Iván és Keveházi Gábor Emberi Himnusz című koreográfiájával hallható és látható a kompozíció.
A Művészetek Palotája egyéves fennállásának legnagyobb táncprodukciójával találkozik a közönség – jelentette ki a mai sajtótájékoztatón Kiss Imre, az intézmény vezérigazgatója.
Először arról beszélt Kiss Imre vezérigazgató, hogy milyen régi ismeretség fűzi Makó Ivánhoz, akivel mindegy negyedszázaddal ezelőtt találkozott, mint a Budapesti Tavaszi Fesztivál alapító-szervezője. Csaknem tíz éven keresztül folyamatosan dolgoztak együtt a fesztiválon, akkoriban készült a Jézus, az ember fia, a Bulgakov-darab, az Izzó planéták, és többi jelentős Markó-koreográfia. Ezeknek kivétel nélkül a szólistája is volt a Győri Balett művészeti vezetője és szólistája, Markó Iván. Kiss Imre azt is felvetette, vajon kamaraműfaj-e a balett, hiszen a táncosok szívesen szerepelnek olyan helyen, ahol közel tudják a közönséget, jobban érzékelik reakciójukat. Ám éppen a tavaszi fesztiválok sikerei, a Budapest Sportcsarnokban előadott telt házas bemutatók igazolták, hogy nagyobb térben és új helyszíneken is meghódítható a publikum.
Ezután Héja Domonkos a produkció karmestere, a Danubia Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője kapott lehetőséget arra, hogy szóljon feladatáról, mondatot, mivel szólistáival (Rálik Szilvia, Wiedemann Bernadett, Kovács Annamária, Fekete Attila, Kovács István) sietett vissza a próbára. A fiatal karmester, aki már vezényelt a hangversenyteremben, most elismerte: kitűnő lehetőség a zenekari árokban muzsikálni, ahogy egy operaházban. Balettet nem, operát egyre többet vezényel, pályája ilyenforán kissé átalakulóban van.
A karmester után kapott szót Markó Iván, aki még egy előző napi esemény hatása alatt volt. Kedden este a Magyar Állami Operaházban Izrael állam függetlenségének napján vehette át Jeruzsálem város díját, amely, mint elmondta, nagyon sokat jelent neki, hiszen sok, mélyreható élményt kapott a várostól. (Bizonyítja ezt legutóbbi darabja: a Rómeó és Júlia Jeruzsálemben című.) Markó szerint Beethoven IX. szimfóniája olyan fantasztikus mű, amely egyszerre titok és kihívás. Kiemelte, hogy csak nagyszerű társakkal lehet jelentős előadásokat létrehozni, Héja Domonkossal és Keveházi Gáborral kitűnő munkakapcsolat alakult ki, e nélkül nem tudta volna megálmodni a darabot. A Magyar Fesztivál Balett önmagában nem is lett volna képes ilyen nagy létszámot igénylő balett színrevitelére. Sok vita, még több beszélgetés és mérhetetlen sok munka után alakult ki az a négytételes darab, amelyben a föld a küzdelem helyszíne, a tűz a bacchanáliáé, a víz az idő szimbóluma, míg a zárótétel, a levegő – amely szabadság jelképe – a három tétel összefoglalása.
Az 1977/78-as évadban Stravinsky A tűzmadár című balettjében már dolgozott együtt a mostani darab két koreográfusa. Akkor a címszerepet Markó Iván, Főnixet Keveházi Gábor táncolta. Utóbbi a sajtótájékoztatón először nem erre emlékezett vissza, hanem a legutolsó próbára, amely közvetlenül a tájékoztató előtt ért véget. Keveházi meghatározó élménynek tekinti a három hónapos közös munkát, amely sosem ért véget a próbákkal, hiszen Markó Ivánra jellemző, hogy órákig képes elemezni mi történt a próbateremben. Vitákban kristályosodott ki, hogy milyen darab legyen az Emberi Himnusz. Újságírói kérdésre válaszolva a látványterv kidolgozója, Székely László arról beszélt, hogy ugyan nem volt egyszerű egy akusztikai térben elhelyezni a díszletet, de sok segítséget kapott a palota szakembereitől. Markó Iván bevallotta, hogy az 1968-as mexikói olimpia óta foglalkoztatja a IX. szimfónia. A világ egyik legnagyobb koreográfusának tartott Maurice Béjart készített táncot a nyári játékok megnyitójára, és azóta ás nem volt bátor koreográfusként nyúlni a műhöz. Markó szerint azért nem, mert túl nagy kihívás. Mégis úgy látja, hogy ez a darab szerencsés csillagzat alatt született. Hasonlóképpen vélekedett erről Keveházi is, aki elárulta, hogy nem osztották ki egymás között a tételeket, hanem a kölcsönös művészi egymásra hatás nyomán alakult ki a balett struktúrája. A műbe Keveházi belelátta a barátságot, a jóságot, a toleranciát, amit éppen azért kívánnak megjeleníteni, mert ezek a tiszta értékek nagyon hiányoznak a mai világból.
BreuerPress-info
