„Az EU kezd hozzászokni a gondolathoz, hogy a Hamasz nyerte meg a legutóbbi palesztin parlamenti választásokat” – értékelte Gázában Halil Abu Leila, a szervezet egy vezető képviselője az unió 143 millió dolláros gyorssegélyről hozott döntését. Hozzátette „a segélyt elfogadjuk, de visszautasítjuk, hogy olyan feltételeket szabjanak, amelyek ellentétesek az elveinkkel”.
James Wolfensohn, az Egyesült Államok, Oroszország, az ENSZ és az EU alkotta közel-keleti négyek különmegbízottja felhívta a közel-keleti békefolyamatban közvetítő felek figyelmét arra, hogy a Palesztin Hatóság a pénzügyi összeomlás szélére került, valamint sürgeti Izraelt, hogy fontolja meg a több mint 50 millió dollár visszatartását, amely a palesztin vállalatok külkereskedelméből származó, vámból és áfából, illetve az Izraelben dolgozó palesztinai illetőségűek utáni adókból járna a Palesztin Hatóságnak. Hozzátette a PH-nak többek között izraeli cégek (mint például üzemanyag-szállítók) kifizetését is ebből a pénzből kell finanszíroznia. Wolfensohn a nemzetközi közvetítők kvartettjének írt levelében figyelmeztet, ha az Izraelből utalt pénz nélkül a PH nem lesz képes fizetni a munkabéreket, ez tovább fűtheti az amúgy is felfokozott indulatokat, valamint destabilizálhatja a régiót. „Tudom nem szükséges bármelyikőjüknek elmondanom, hogy a munkabérek nem fizetése hosszútávon is jelentős következményekkel járhat, s nem csak a palesztin gazdaság számára, de a palesztinok és az izraeliek stabilitását és biztonságát illetően is” – fogalmazott levelében. A Palesztin Hatóságnál 140 ezren vannak alkalmazásban, ebből 58 ezer a biztonsági személyzet.
Az EU által megszavazott segély csomag 48 millió dollárt szán olyan alapvető ellátások biztosítására, mint a víz- és az áramszolgáltatás, 76 millió dollárt az egészségügyre és oktatási projektekre és 21 millió dollárt, a munkavállalóik kifizetésének támogatására. Wolfensohn szintén sürgeti az arab országokat, hogy nagyobb összegű segélyekkel fejezzék ki támogatásukat, ezenkívül felhívást intézett a Világbankhoz is, amely az elmúlt hónapokban a felére csökkentette a palesztinoknak járó havi átutalások összegét.
A pénzügyi összeomlás szélére került Palesztin Hatóság megsegítésére tett uniós törekvéseket a Hamasz szóvivője – Sami Abu Zuhri – szintén üdvözölte és kudarcba fulladt kísérletnek nevezte, az Egyesült Államoknak és Izraelnek, a nemzetközi segélyek leállítására tett erőfeszítéseit – írta az izraeli Haaretz. Miután Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter asszony közel-keleti lobbizó körútja során sikertelenül próbálta meggyőzni az arab országokat, hogy Palesztina „terrorista kormányát” nem szabad anyagiakban támogatni, végül az USA úgy döntött, humanitárius okokra hivatkozva, hogy mégsem állítja le a Palesztinának juttatott pénzügyi segélyeket. A hétvégén Rice tárgyalásokat folytatott az EU magasrangú vezetőivel is, akik hasonló véleménynek adtak hangot, mint elmondták, az uniónak nem érdeke, hogy lerombolja a Palesztin Hatóságot. Megegyezett a véleményük abban is, hogy a palesztinok humanitárius szükségeiről nem lehet elfeledkezni, akármilyen kormányuk is van. Az Egyesült Államok kifejezte, a továbbiakban is ahhoz tartja magát, hogy humanitárius segélyeivel a biztonságot és a gazdasági stabilitást segítse elő.
A közel-keleti helyzet napirenden szerepelt az uniós külügyminiszterek találkozóján is, ahol megvitatták miként lehetne elejét venni egy kialakulóban lévő fiskális válságnak Palesztinában. A hírek szerint a tagországok között megoszlanak a vélemények arról, milyen mértékben és milyen feltételekkel lehet támogatni egy várhatóan Hamasz-vezetésű kormányt, miközben a szélsőséges szervezet szerepel a tilalom alatt állókat tartalmazó uniós listán.
A franciák a British Telegraph értesülései alapján szintén a Hamasznak juttatott pénzek haladéktalan visszaállítására szólítottak. Philippe Duse-Blazy francia külügyminiszter szerint a pénzügyi forrásokra szükség van ahhoz, hogy elkerüljék Palesztin Hatóság megbénulásából eredő gazdasági összeomlást. Reményeik szerint a palesztin „ellenállási mozgalom” erőszakos kampánya mérséklődni fog, ha megkezdik a kormányzást.
Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos azt is hangsúlyozta, hogy a most elhatározott segítség független a Palesztin Hatóság majdani támogatására vonatkozó uniós döntéstől, amely viszont csak akkor születik meg, ha az új palesztin kormányzat már hivatalba lépett. Utóbbinak az a feltétele, hogy az új kormány teljesítse azokat a kikötéseket, amelyeket az úgynevezett közel-keleti kvartett állapított meg január végi találkozóján – tette hozzá az uniós felelős.
Ezt az álláspontot erősítette Ursula Plassnik osztrák külügyminiszer is (akinek országa jelenleg az EU elnöki tisztségét bírja), aki a következőképpen fogalmazott: „a segély nem fogja megváltoztatni az EU azon kérését, követelését a Hamasz felé, miszerint a Hamasznak el kell fogadnia az erőszakmenteségre vonatkozó alapelveket, és Izrael létezéshez való jogának elismerését.”
