Bonyodalmakat okoz a holokauszttagadó iráni elnök esetleges németországi utazása
Kiss Tibor Noé 2006. június 13. 17:36
A szélsőséges nézetek képviselői mindig igyekeztek rátenni a kezüket a labdarúgásra – akár politikusokról, akár szurkolókról volt szó. Most az aggasztja a szervező állam felelőseit, hogy a holokauszttagadó, Európában nemkívánatos személynek minősülő iráni elnök jelezte: a perzsák továbbjutása esetén a helyszínen szeretné megtekinteni a csapat nyolcaddöntőjét.
A futball-világbajnokságok történetébe lépten-nyomon beletenyerel a nagypolitika. Az 1936-os berlini olimpia főpróbája a két évvel korábban Olaszországban játszott világbajnokság volt. A seregszemlét a Mussolini-rendszer saját legitimációjának biztosítására használta fel, miközben a pálya is erősen lejtett az olaszoknak.
Négy évvel később Franciaországban is világelső lett az olasz csapat, melynek több játékosa is szimpatizált a fasiszta eszmékkel – a mérkőzések előtt náci karlendítést bemutató olaszokat mindenhol kifütyülték. Olaszországban máig „divat” a fasiszta eszmékkel való szimpatizálás: az Angliában fair play-díjjal kitüntetett Paolo Di Canio az őszi szezonban többször is karlendítéssel köszöntötte a fasiszta transzparenseket a lelátókra aggató szurkolókat. Di Canio szerint ez persze csak egy „ókori római üdvözlési forma”.
Di Canio kart lendít (fotó: AP)
Az 1978-ban Argentínában rendezett világbajnokság körülményei sem voltak mindennaposak. A katonai junta vezette ország a polgárháború küszöbén állt, ami talán ki is tört volna, ha Argentína végül nem szerzi meg a világbajnoki címet.
Készültségben a németek
A németországi világbajnokságra való felkészülés már a kezdetekkor politikai felhangokat váltott ki. A berlini Olimpiai Stadion átépítése kapcsán felmerült, hogy a létesítmény körül álló, még a náci időkben emelt szobrokat le kellene takarni a focivébé ideje alatt. Az ellenzők azzal érveltek, hogy a múltat ilyen módszerekkel nem lehet semmissé tenni: különben is, a meccsre igyekvőket már ez egyáltalán nem érdekli – végül ez az álláspont győzött.
A világbajnokságra a szervezők egyébként minden eddiginél komolyabb biztonsági intézkedésekkel készültek. Mindez számokban: 30 ezer rendőr, a Bundeswehr 7 ezer katonája és a német légierő 24 órás készültségben álló gépei jelenthetik a biztonságot. Így már az is feltűnő, hogy a napokban kiderült, öt nyilvántartott angol huligán valahogy mégis bejutott Németországba, ahová ideiglenesen még a schengeni térséghez tartozó tizenöt ország állampolgárai sem utazhatnak be útlevelük nélkül.
Ahmadinezsád: irány Németország?
Egy valakinek a beutazása körüli azonban még ennél is nagyobb bonyodalom alakult ki. Mahmúd Ahmadinezsád iráni köztársasági elnök ugyanis beígérte, hogy a helyszínen kívánja megtekinteni az ország válogatottjának mérkőzéseit, ha a csapat továbbjut a csoportjából. Az elnök korábban azzal váltott ki nemzetközi botrányt, hogy több alkalommal is nyilvánosan tagadta a holokausztot, emellett Izrael állam létét is kétségbe vonta.
Neonácik Kölnben: mire készülnek?
Emiatt német neonáci csoportok már a világbajnokság kezdete előtt szimpátiatüntetést hirdettek az iráni elnök mellett, a szombati Portugália-Irán mérkőzés idejére. Eközben cseh, horvát és szerb szélsőjobboldali csoportok is beígérték részvételüket a számukra eszmei otthont jelentő Németországban: az ő célpontjaik a színesbőrű játékosok lesznek. De ahogy lenni szokott, maguk az események csitíthatják a kedélyeket leginkább. Ahmadenizsád várható látogatása miatt egyelőre nem kell, hogy fájjon a németek feje: Irán az első meccsen kikapott Portugáliától, így messze került a továbbjutástól. Ha minden így marad, az elnöki látogatás elmarad.
A szerző a Focitipp.hu munkatársa
