XVI. Benedek pápa vasárnap az auschwitzi koncentrációs tábor krematóriumánál imádkozott annak a látogatásnak a keretében, ami saját bevallása szerint kifejezetten nehéz egy keresztény, német származású pápa számára.
„Ez a pápa sem más mint a többi”
„A szavak hiábavalóak” – mondta Benedek, aki 1927-ben született Bajorországban. Mivel egy rendőr fia volt, akarata ellenére bevonták a Hitlerjungendbe, majd a német hadsereg katonája lett.
„Uram, miért maradtál csendben?” – kérdezte elcsukló hangon. „Hogyan engedhetted azt meg?” A kérdések után Benedek csodálatát fejezte ki, hogy egy németet választottak a világ katolikusai vezetőjének csupán 60 évvel Auschwitz borzalmai után.
A pápa látogatása során nagyon keveset beszélt magáról, és semmit sem mondott a háborús tapasztalatairól. Amíg a megbocsátásról és megbékélésről beszélt, egy szóval sem kért bocsánatot Németország tetteiért, sem azért, amit a római katolikus egyház tett ebben az országban a második világháború alatt. Csupán a náci vezetőségre fogta a borzalmakat, elkerülve azt a fájdalmas tényt, hogy bizony ezt az állampolgárok zöme is támogatta.
A háborúról ezután teológiai témára tért át: szerinte a nácik azon próbálkozása, hogy a zsidó népet végleg megsemmisítse, az egy emberi kísérlet volt arra, hogy Istent helyettesítse és eltörölje.
Még nem bizonyos, hogy a bocsánatkérés hiánya felháborodást vált-e ki egyes zsidó csoportokban. David Rosen rabbi, az amerikai zsidó közösség vezetője majdnem két évtizede ismeri XVI. Benedeket, és szerinte az, hogy a pápa beszédéből kihagyta a nemzeti felelősség kérdését, ugyan szánalomra méltó, de nem új dolog abban, ahogyan az egyházvezető a háborút látja. Fog ez a tény változtatni a zsidó-katolikus kapcsolaton? Rosen rabbi szerint nem, mivel ez a kapcsolat többé már nem a múlt megítélésén múlik, hanem a jelen viszonyokon, mely szempontból XVI. Benedek sem más, mint elődei.
(forrás: The Times)
