A nyugatnémet és az amerikai kormány már 1958-ban ismerte Adolf Eichmann dél-amerikai búvóhelyét és lehetőségük is lett volna elfogni őt. Ezzel azonban nem éltek, mert igényt tartottak a volt nácik szolgálataira és attól féltek, hogy vallomásaival a tömeggyilkos kompromittálhatta volna az akkori bonni kormányt, melyben korábbi fasiszták is szerepet kaptak – derült ki, miután feloldották bizonyos CIA-dokumentumok titkosságát.
1958 márciusában a nyugatnémet titkosszolgálat üzenetben tájékoztatta az Egyesült Államok Központi Hírszerző Hivatalát, a CIA-t arról, hogy Adolf Eichmann, a Holokauszt fő szervezője Ricardo Clement néven immár hét éve Argentínában él. A nyugatnémet vagy az amerikai titkosszolgálat ezek szerint már akkor elfoghatta volna, ám nem tette – vonta le a következtetést Timothy Naftali amerikai kutató, a Richard Nixon Elnöki Könyvtár és Múzeum igazgatója. Naftali azután nyert betekintést az ezt bizonyító CIA dokumentumokba, hogy feloldották azok titkosságát. A mintegy 27 ezer oldalnyi anyagban az amerikai titkosszolgálat és a náci háborús bűnösök kapcsolatáról van szó.
A nyilvánossá vált dokumentumokból az világlik ki, hogy a nyugatnémet és az amerikai kormányzat két okból kímélte Eichmannt: egyfelől attól féltek, hogy a náci főbűnös bíróság elé kerülve terhelő vallomást tesz a Konrad Adenauer vezette nyugatnémet kormányzat több, náci multú tagjára, elsősorban Hans Globke nemzetbiztonsági tanácsadóra. Az amerikaiak fő ellenfele akkor a Szovjetunió volt, az NSZK kormányát viszont szövetségesüknek tekintették, melyet nem akartak kompromittáló adatokkal meggyengíteni. Másrészt – hasonló meggondolásból – a CIA eszközként, információforásként akarta felhasználni az egykori nácikat, azt remélve tőlük, hogy a szovjetekkel és más kommunistákkal kapcsolatos ismereteiket rendelkezésére bocsátják. Mint Robert Wolfe történész, aki ugyancsak hozzáfért a nyilvánosságra került dokumentumokhoz, elmondta: ebben a dologban az amerikaiaknak csalódniuk kellett: a volt nácik nem szolgáltak értékelhető információkkal.
Eichmannak végül az izraeli titkosszolgálat, a Moszad is nyomára bukkant. Két évvel később Argentínában elfogta, Izraelbe vitte és átadta egy ottani bíróságnak. Hosszú tárgyalás után a tömeggyilkost halálra ítélték és felakasztották.
Kepecs Ferenc
Keretes cikkek
A Holokauszt adminisztrátora
Adolf Eichmann indította Hannah Arendt német származású, amerikai zsidó filozófusnőt arra, hogy megalkossa azóta szállóigévé vált kifejezését a „gonosz banalitásáról”. Mert Eichmannt egyfelől nyugodtan tekinthetjük a gonosz megtestesítőjének: német részről ő irányította a megszállt Európa zsidóságának jogfosztását, összegyűjtését, kirablását és megsemmisítő táborokba hurcolását. Oly annyira fanatikus náci volt, hogy az ellenségének tekintett népcsoport jobb megismerése végett még héberül is megtanult. Másrészt azonban igen sok volt benne a nyárspolgárból és a buzgó, módszeresen eljáró német hivatalnokból. Kislétszámú csoporttal dolgozott, amely egyedül természetesen képtelen lett volna a Hitler által rábízott borzalmas feladat elvégzésére. Többnyire számíthatott azonban a helyi szervek, illetve a helyi lakosság egy jelentős részének közreműködésére. Kevés helyen olyan mértékben, mint éppen Magyarországon.
