1981 június 7-én, vagyis pontosan 25 évvel ezelőtt, 12.55-kor nyolc izraeli F-16-os bombázó szállt fel két F-15-ös vadászrepülő kíséretében, az akkor izraeli megszállás alatt lévő Sínai félszigeti Ecion katonai légitámaszpontról.
A bombatámadás stratégiájaA tíz gép mintegy 1000 kilométert repült Jordánia és Szaúd Arábia felett 120 méteres magasságban. Elérve az iraki légteret, 30 méteres magassága ereszkedtek, hogy elkerüljék az iraki radarokat. 17.35-kor a bombázók 20 kilométerre voltak keletre a tammuzi atomerőműtől, ismertebb nevén Osziraktól. A pilóták 2130-as magasságra emelkedtek és 1100 km/órás sebességgel repültek a támadáshoz. 1067 méteres magasságban 16 egytonnás bombát dobtak le Oszirakra, 5 másodperces intervallumokban. Amikor az iraki légelhárítás tüzet nyitott rájuk, 12,190 méteres magasságba emelkedtek és estére minden gép sértetlenül tért vissza bázisukra.
A BBC riportere négy volt F-16-os pilótával készített interjút. A misszió parancsnoka, Zeev Raz ezredes előérzete alapján sokkal rosszabb eredményre számított: „Azt senki sem gondolta, hogy az összes F-16-os gép vissza fog térni a küldetésből, meg voltunk döbbenve, hogy mindannyian egy karcolás nélkül értünk földet.” – mondta az ezredes. Biztonsági okokból egyébként csak Raz ezredes adja nevét az interjúhoz, a többiek anonimitásban maradnak. Az egyik osziraki pilóta azonban híressé vált, hiszen ő volt az első izraeli asztronauta, Ilan Ramon, aki a Columbia űrsiklóval később tragikus körülmények között hunyt el.
A nukleáris központAz osziraki misszió óriási kihívást jelentett: 2000 kilométert repülni ellenséges légtér felett, bombákkal és extra üzemanyagtankokkal megrakott új gépeken. „Még nem teljesen ismertük a gép minden működését, még csak tanultuk, annyira újak voltak.” – meséli az egyik pilóta. „Emlékszem, amikor jobb oldalamon megláttam Bagdadot és bal oldalamon az atomreaktort.” – folytatja Raz ezredes. Egy perc múlva mind a nyolc gép ledobta páros bombáit Oszirakra, melyből csak kettő nem robbant fel. „Azt gondolom, hogy a küldetés igazi hősei azok, akik kitervelték és kidolgozták a missziót.” – vonja le a konklúziót Raz ezredes.
Akció végrehajtvaA viták azóta is folynak a támadás utóhatásairól. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte a támadást. Izrael azzal érvelt, hogy Szaddam Husszein kormánya nem békés célokra fejleszti nukleáris kapacitását, hanem atomfegyvergyártás céljából.
Efraim Kam, a tel-avivi Jaffee hadászati központ helyettes vezetője szerint, ha nem bombázták volna le Oszirakot, akkor lehet, hogy Iraknak már Kuvait megszállása előtt atombombája lett volna. „Izrael és az egész Közel-Kelet biztonságosabb térséggé vált a támadás után.” – nyilatkozta.
