Adolf Eichmann indította Hannah Arendt német származású, amerikai zsidó filozófusnőt arra, hogy megalkossa azóta szállóigévé vált kifejezését a „gonosz banalitásáról”. Mert Eichmannt egyfelől nyugodtan tekinthetjük a gonosz megtestesítőjének: német részről ő irányította a megszállt Európa zsidóságának jogfosztását, összegyűjtését, kirablását és megsemmisítő táborokba hurcolását. Oly annyira fanatikus náci volt, hogy az ellenségének tekintett népcsoport jobb megismerése végett még héberül is megtanult. Másrészt azonban igen sok volt benne a nyárspolgárból és a buzgó, módszeresen eljáró német hivatalnokból. Kislétszámú csoporttal dolgozott, amely egyedül természetesen képtelen lett volna a Hitler által rábízott borzalmas feladat elvégzésére. Többnyire számíthatott azonban a helyi szervek, illetve a helyi lakosság egy jelentős részének közreműködésére. Kevés helyen olyan mértékben, mint éppen Magyarországon.

