A palesztinok belpolitikai nehézségei tovább erősödtek, miután a Hamasz elutasította Mahmúd Abbász ultimátumát Izrael közvetett elismerésével kapcsolatosan. A kirobbant harcokban egy várandós asszonyt megöltek Gázában.
Rég várt pénz érkezett – ki tudja mikor lesz megintRitkán előforduló jó hír volt a palesztinok számára, hogy a közigazgatásban dolgozók végre pénzt láttak a számlájukon. Három hónapig nem kaptak fizetést, miután a nyugati segélyek áramlása leállt. Azt is jó hírnek tekinthetjük, hogy Izrael miniszterelnöke az egyiptomi elnökkel tárgyalt arról, hogy újrakezdik a palesztinokkal a béketárgyalásokat. Abbász ígérete szerint népszavazást fog kiírni azzal a tervvel kapcsolatosan, amelyet Izraelben fogva tartott palesztin csúcsvezetők fogalmaztak meg az Izraellel szomszédos palesztin állam megalakulásáról a nyugati parton, a Gázai Övezetbe és Kelet-Jeruzsálemben.
Az Abbász által megszabott tíz nap a mai napon (kedden) jár le. „Ha a Hamasz nem ad pozitív választ, Abbász ki fog bocsátani egy elnöki rendeletet a népszavazásre” mondta Azam al-Ahmad Fatah-hivatalnok egy sajtótájékoztatón Ramallahban, ahol a sikertelen megbeszélésekre is sor került.
Abbász: ha a Hamasz nem enged, népszavazás leszAbbász küzdelme a biztonsági erők irányításának megtartására erőszakos eseményeket indukáltak. A Hamasz a múlt hónapban hozott létre egy saját fegyveres erőt, és szombaton egy hasonló Fatah szervezet is az utcára vonult Dzseninben. A Fatah erők vezetői elmondták, hogy 1250 fegyveres áll készen, hogy Gázába vonuljon. A csapat szóvivője, Abu Qusai elmondta az AP hírügynökségnek, hogy ha nem születik megállapodás a Hamasz milíciával kapcsolatban, „akkor az utcára kell vonulnunk”.
Közben Khan Younis városban máris kitörtek fegyveres harcok, ahol egy nyolc hónapos terhes kismamát lelőttek. Egy fegyveres tüzet nyitott arra az autóra, amelyben a hölgy együtt utazott két Hamasz-katonával. Az egyik katona is súlyosan megsérült. Ezután törtek ki még hevesebb fegyveres harcok a két erő között. Három bámészkodót is megöltek a tűzharcban. A kórház előtt, ahová a sérülteket szállították, a halottak rokonai vonultak fel, Hamasz-jelszavakat kiáltozva.
Nem messze a lövöldözés helyszínétől, a Shati menekülttáborban a Hamasz-kormány vezetője, Ismail Hanije tárgyalt a Fatah megbízottjaival a megállapodásról, egyelőre sikertelenül.
A Hamasz kormányra kerülése az izraeli, az európai uniós és a USA által küldött támogatások áramlásának is véget vetett, mivel a Hamaszt mindannyian terrorszervezetként tartják nyilván. A kormány financiálisan a csőd szélére került, és képtelen volt 165 ezer dolgozójának fizetést adni. Ez a szektor képviseli a legnagyobb részt a palesztin gazdaságban. Vasárnap a gázai Palesztin Bank megnyitotta a bank-automatákat, és a 40 ezer legalacsonyabb bérrel rendelkező dolgozó felvehetett egy körülbelül 1500 sékel-es (331 dollár) összeget fejenként. A többieknek viszont várniuk kell. Az egyik férfi, akinek hét gyereke van elmondta, hogy valószínűleg egy óráig sem marad a zsebében a pénz, annyi tartozás gyűlt fel a három hónap alatt, de 50 sékelt megtakarít, hogy a gyerekeinek friss gyümölcsöt és édességet tudjon venni.
A jelenlegi konfliktus Izrael elismerése miatt azért robbanhatott ki, mivel Ehud Olmert bejelentette, hogy egyoldalúan fogják megszabni a határokat, ha nem születik megállapodás. Izrael elutasítja, hogy egy olyan kormánnyal tárgyaljon, melynek vezetői nem ismerik el a zsidó államot. Ennek érdekében Olmert Egyiptomba utazott, hogy Hosni Mubarak elnökkel megtárgyalja a helyzetet. Mubarak sem támogatja az egyoldalú izraeli határmegállapítási törekvéseket, és az USA külügyminisztere, Condoleezza Rice szerint is „olyan megállapodásnak kell születnie, amely kölcsönösen megfelel mindkét oldalnak”.
Hamasz óvoda – játék helyett fegyverA palesztinok azonban eközben a belpolitikai ügyeikre koncentráltak. Hanije elutasította Abbász határidejét, és illegálisnak nevezte a javaslatot. Ez egy teljes politikai konfliktushoz vezet a Hamasz és a Fatah között a csúcsvezetői szinten. „A helyi alaptörvények, és a nemzetközi jog szakértőinek javaslata alapján nem tarthatók népszavazások palesztin földön” mondta a kormányfő. Egy közvélemény-kutatás megmutatta a múlt héten, hogy a palesztinok közel 90 százaléka támogatná a bebörtönzött vezetők javaslatát. Al-Ahmad szerint Abbász újabb választásokat fog kiírni abban az esetben, ha a Hamasz nem fogadja el a népszavazás eredményeit. A Hamasz, amely 1987-ben alakult, azt vallja, hogy a Közel-Keletnek teljes egészében iszlám vallásúvá kell válnia, és a zsidók csak iszlám fennhatóság alatt élhetnek, semmiképpen sem önállóan elismert államban.
Forrás: AP
