Lengyelországba látogatott XVI. Benedek pápa. Bár az egyházfő személye érezhetően kevésbé népszerű a lengyeleknél, mint II. János Pál volt, az egyházfő így is százezres tömegeket vonzott, és sokan történelmi jelentőségűnek tartják, hogy a német származású pápa ellátogatott Auschwitzba is. A pápa szavaiból kiderült: Lengyelországot Spanyolország mellett a katolicizmus erődítményének látja a szekularizálódó Európában. Kínos incidens volt, hogy a zarándokút ideje alatt egy ismeretlen tettes Varsóban az utcán megtámadta és gázspray-vel lefújta Michael Schurich lengyel főrabbit.
A pápalátogatás előtt a lengyel Gazeta Wyborcza című újság közzétett egy felmérést arról, mit szeretnének a lengyelek hallani XVI. Benedektől. A megkérdezettek 83 százaléka válaszolta azt: reméli, hogy a pápa sokat beszél majd lengyelül. A második kívánságuk azt volt, hogy gyakran emlegesse majd II. János Pált, harmadsorban pedig azt várták, hogy erőteljesen bírálja a liberális eszméket. Nos, a lengyelek „három kívánsága” maradéktalanul teljesült: XVI. Benedek több beszédét lengyelül olvasta fel, lépten-nyomon II. János Pált emlegette, és a liberális eszmék kapcsán is kifejezte nemtetszését.
XVI. Benedek a koncentrációs tábor bejáratában. Hallgatagon
Az egyházfő – aki pápasága alatt eddig csupán Olaszország déli részén és szülőhazájában, Németországban járt – saját kezdeményezésére utazott Lengyelországba. Bár Varsóban szemmel láthatóan kisebb tömeget sikerült az utcákra vonzania, mint elődjének, a becslések szerint így is háromszázezer ember vett részt a Pilsudski téri szabadtéri misén, ahol egy huszonöt méteres ezüstkereszt díszítette a háromszintes színpadon álló hatalmas oltárt. Míg a lelkes tömegben többen úgy vélték: ez az egyik legfontosabb esemény, ami Lengyelországban megtörténhet, és az eső sem tántoríthatta el őket a részvételtől, mások csalódottan nyilatkoztak: „Még nem érezzük, hogy ő a mi pápánk lenne” – szögezte le egy idős asszony.
A pápa védelmezte egyháza tradicionális értékeit, és óva intette híveit azoktól, akik azt hirdetik, hogy minden relatív, és a hit igazságai is a történelmi helyzettől és az emberi értékeléstől függnek. A Radio Maryja szélsőséges katolikus rádióadóra is utalt Benedek, amikor a lengyel papokat arra figyelmeztette: maradjanak távol a politikától, és koncentráljanak a lelkipásztorlásra. A pápa felhívta Lengyelországot, hogy maradjon meg erős katolikus hangként az egyre inkább szekularizálódó Európában. Úgy tűnik, a lengyeleknek különleges szerepet szánt: elképzelései szerint az országnak a „hit világítótornyává”, a katolikus megújulás bástyájává kell válnia. A jelek szerint XVI. Benedek Európa katolikus hátországaiban próbálja megerősíteni az egyház pozícióit, mivel a hírek szerint következő látogatását Spanyolországba tervezi.
A pápa egy Krakkóhoz közeli réten arra buzdította az összegyűlt – közel kilencszázezer fős – tömeget, hogy osszák meg hitüket más országokkal. „Arra kérlek benneteket, hogy osszátok meg hiteteket Európa és a világ más népeivel, nem utolsósorban honfitársatok emlékének tiszteletére, aki Szent Péter utódaként rendkívüli erővel és hatékonysággal tette ezt.” A tömegből nagy lelkesedést váltott ki, amikor arra ösztönözte híveit, hogy imádkozzanak II. János Pál mielőbbi szentté avatásáért. Benedek pápa ellátogatott elődje szülőfalujába, Wadowicébe is, ahol szintén jelezte: reméli, a nagy eseményre a közeljövőben sor kerülhet.
A lengyel egyház az egyik legerősebb katolikus bástya Európában. Egy tavaly novemberi felmérés szerint egy adott vasárnapon a megkérdezettek 45 százaléka vett részt misén. A politikusok is igyekeznek minél „katolikusabbnak” látszani, a kormány a hittant kötelezővé kívánja tenni az iskolákban. Érdekes módon a kommunizmus összeomlása után az egyház megpróbálta befolyásolni a politikát, de akkor ez a közvélemény heves ellenállásába ütközött. Napjainkban azonban már maguk a politikusok akarják a katolikus egyházat bevonni a politikába – a püspökök pedig nem tanúsítanak nagy ellenállást.
Abban az országban, ahol a felmérések szerint a lakosság 90 százaléka katolikusnak mondja magát, és ahonnan a legtöbb misszionárius is származik, A Da Vinci-kód című könyv messze vezeti a bestsellerlistákat, miközben a II. János Pál csodáiról szóló könyv az ötödik helyre szorult, egy XVI. Benedekről szóló könyvnek pedig csak a tizenötödik hely jutott.
Látogatása során a német származású pápa több gesztust tett a zsidóság felé: a pápamobil már a reptérről Varsó központjába tartó útja során is az egykori varsói gettó felé vette útját, később pedig az egyházfő ellátogatott Auschwitzba is. Mint Benedek pápa kiemelte: II. János Pál a lengyel nép fiaként látogatott el oda, ő pedig a német nép fiaként jött. „Nem tehettem meg, hogy ne jöjjek el. El kellett jönnöm. A horrornak ezen a helyén (…) szinte lehetetlen megszólalni, s különösen nehéz és felkavaró ez egy keresztény, egy Németországból származó pápa számára.”
Bár a pápa mélyen elítélte a holokauszt bűntettét, és túlélőkkel is találkozott, néhány angolszász kommentátort még ez sem hatott meg. Többen hiányolták, hogy nem szólt XII. Pius pápának a háború alatti vitatott magatartásáról, és a németek felelősségét is azzal intézte el, hogy országát „bűnözők egy csoportja” kerítette hatalmába, az emberek akarata ellenére. Benedek pápa, aki annak idején maga is tagja volt a Hitlerjugendnek, nem beszélt saját tapasztalatairól sem. A kritikusok szerint bocsánatot sem kért népe nevében, és az antiszemitizmus ellen sem emelte fel hangját.
