Schneller István szeptembertől egyetemi tanárként dolgozik tovább
A fővárosi főépítész saját kezdeményezésére 16 év után távozik a városházáról, s szeptembertől egyetemi tanárként dolgozik tovább. Schneller István ezt a lapértesüléseket hivatalosan is megerősítve csütörtök délután jelentette be egy sajtóbeszélgetésen. A főpolgármester reagálásában hangsúlyozta: Schneller Istvánnak nagyon fontos szerepe volt abban, hogy a rendszerváltás utáni főváros épített örökségét sikerült megőrizni.
A főépítész, aki 1990-1994 között szabad demokrata főpolgármester-helyettesként is tevékenykedett, döntésének belső, személyes okaként említette, hogy a város- és területfejlesztés terén szerzett tapasztalatait szeretné átadni.
A külső okokat részletezve rámutatott, hogy a hatósági jogosítványokkal nem rendelkező, gyakorlatilag véleményező szerepre kárhoztatott építészekre a fővárosban egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a politikai-gazdasági érdekcsoportok. Hozzátette, hogy egyesek szerint egy erős építésügy a privatizációs időszakban gátja lehet a fejlesztéseknek.
Schneller István sajnálatosnak tartja, hogy a hazai építésügy évek óta nélkülözi az erős szakmai jogosítványokat, a hatósági jogkört, s emiatt a végső szót politikai testületek mondják ki szakmai kérdésekben. A főépítészi munkát nehezítő helyzetként említette, hogy a fővárosi önkormányzat politikai döntéshozó testülete többszöri javaslatra sem hozta meg azokat a szervezeti döntéseket, amelyekkel hatékonyabb lehetett volna az általa vezetett terület működése.
Szólt arról is, hogy a fővárosi településügyben egyre erőteljesebbé vált a kerületi önkormányzatok és a mögöttük álló gazdasági erők nyomása, hogy minél több korábban beépítésre nem szánt területen lehetővé tegyék az ingatlanfejlesztők ténykedését. Példákat sorolva megemlítette a Csepel-sziget északi területének kerületi eladását, a Hajógyári-sziget állami eladását, a kőbánya-kispesti metróállomás térségében tervezett bevásárlóközpontot, az Árpád híd pesti lejárójában megépült aránytalan tornyokat, a XIII. kerületben jogszerűtlenül megvalósult beruházások sokaságát, köztük a Marina parti építkezést és a zsidónegyedben zajló bontásokat.
A főépítész hangsúlyozta, hogy amikor politikai nyomásra változtatnak például egy adott terület beépítési sűrűségén „azzal milliárdokat teszünk valakinek a zsebébe”. Úgy vélte, sok esetben, például a Csepel-szigeti vagy a zsidónegyedi ügy esetében is politikai okok miatt nem hozta meg a főváros politikai döntéshozó testülete azt a lépést, amire szükség lett volna. Így például Csepel esetében, amikor egy közhatalom, a kerület egy közparkot adott el többszöri javaslatukra sem terelték jogi útra a kérdést.
Schneller István leszögezte, hogy távozásával fel kívánja hívni a figyelmet a városépítészet jelenlegi helyzetének nehézségeire, arra, hogy a közérdek nem rendelhető alá a magánérdeknek. Megjegyezte, hogy a továbbiakban nem kíván „Don Quijote-i szerepben, olyan tendenciák ellen szélmalomharcot folytatni, amelyeket egyedül, vagy igen erős várospolitikai támogatás nélkül nem lehet csinálni”.
Schneller István egy kérdésre úgy ítélte meg, hogy összességében eredményesen tevékenykedett, mivel számos, a város arculatát, fejlődését negatívan befolyásoló lépést sikerült megakadályoznia. Példaként említette a magas házak belvárosi elterjedésének meghiúsítását. Ugyancsak példákat hozott annak érzékeltetésére, hogy milyen jelentős városformáló döntésekben vett részt. Ezek közt említette a Nagyvásárcsarnok rekonstrukcióját, amelyet főpolgármester-helyettesként felügyelt. Szerepe volt a Lágymányosi híd megépítésében, a Nagykörút, az Andrássy út és a kisföldalatti felújításában, valamint több fontos városépítészeti szabályozás megalkotásában.
Schneller István kitért a főpolgármester egy múlt heti nyilatkozatára is ki, amelyben azt mondta, hogy „pro aktívabb” főépítészi munkára van szükség. Megjegyezte, hogy számára mindig is az volt a kulcskérdés, hogy a város környezeti állapotát, építészeti örökségét, karakterét, élhetőségét védje. Hangsúlyozva, hogy céljai érdekében minden törvényes eszközt igénybe vett, a főépítész közölte, hogy munkája során „mérhetetlen pszichikai nyomás” alatt állt. Ennek érzékeltetéseként, konkrétumok nevesítése nélkül elmondta, hogy „kijáró emberek, nagykövetek, a legmagasabb szintű politikusok kilincseltek irodájában egy-egy pitiáner ügyért”. Azért lobbiztak például, hogy nagyobb lehessen egy adott terület beépíthetősége, „mert valamilyen érdekeltségük hozzáfűződött” – jegyezte meg.
Egy városfejlesztési konferencián Barcelonában tartózkodó főpolgármester az MTI megkeresésére elmondta, hogy Schneller Istvánnak, aki 16 éve közeli munkatársa, 12 éve a város főépítésze, elvitathatatlan érdemei vannak abban, hogy a kétszintű önkormányzati rendszer ellenére is sikerült működőképes városrendezési keretszabályzatot alkotni.
A főpolgármester leszögezte, hogy Schneller István szakmai hozzáértését, tisztességét pályája során senki nem kérdőjelezte meg. Rámutatott, hogy a széttagolt önkormányzati rendszerben szigorúan védelmezte az össz-budapesti érdekeket, s ellenállt a meggondolatlan, a környezetet és a városképet hátrányosan érintő törekvéseknek.
Demszky Gábor szerint a főépítész konzervatív, értékvédő hozzáállására nagy szükség volt a keretszabályzat és a település-szerkezeti terv elkészítéséhez. Ezekre a dokumentumokra elengedhetetlenül szükség van ahhoz, hogy a jövőben nagyobb teret kapjon egy modernebb, kezdeményezőbb várostervezési szemlélet.
A főpolgármester megjegyezte, hogy Schneller István a napokban tájékoztatta távozási szándékáról, amit ő elfogadott. Rámutatott: a főépítész munkájáért a város köszönettel tartozik, tapasztalatára, tanácsaira a jövőben is számít.
hirado.hu/MTI
