Először hatoltak be az izraeli fegyveres erők szárazföldi egységei a Gázai övezetbe azóta, hogy tavaly szeptemberben kivonultak onnan és távoztak az izraeli telepesek is. A behatolás célja az volt, hogy megakadályozzanak egy készülő rakétatámadást. Keddre virradóra végrehajtott gázai és ciszjordániai akcióik során a katonák összesen hét palesztin fegyveressel végeztek.
A ciszjordániai Túl-Karm közelében lévő Anabtában az izraeli katonák tűzharcban megölték a Fatah fegyveres szárnya, az Al-Aksza Mártírjainak Brigádjai egyik harcosát, míg a szervezet egy másik tagjával a nábluszi Balata menekülttáborba behatolva végeztek. Ugyancsak tűzharcban esett el az Iszlám Dzsihád szélsőséges szervezet fegyveres szárnyának, az Al-Kudsz Brigádoknak egy tagja Kabatíjában.
Ezt megelőzően négy palesztin halt meg a Gázai övezet ellen a légierő támogatásával végrehajtott izraeli behatolásban, köztük az Iszlám Dzsihád három tagja. Az izraeli hadsereg megerősítette a támadás tényét, amelyet a dél-izraeli Askelón városa ellen készülő palesztin rakétatámadás miatt indítottak meg. „Az izraeli hadsereg továbbra is határozottan fellép minden eszközzel a terroristák és infrastrukúrájuk ellen, hogy megvédje az izraeli lakosságot” – hangsúlyozta egy izraeli katonai szóvivő.
Kedden kiadott közleményében az Iszlám Dzsihád „erőszakos és rettenetes választ” ígért az izraeli hadsereg gázai behatolását követően, és Izrael területére mérendő csapással fenyegetett. A közlemény szerint palesztinoknak öltözött izraeli katonák állítottak csapdát fegyvereseinek. Palesztin militánsok tegnap egyébként megölték egy honfitársukat, akit azzal vádoltak, hogy információival ő biztosította az izraeliek számára a gázai behatolás sikerét.
A 2000 szeptemberében kezdődött palesztin felkelés óta 5074-en estek áldozatul az erőszaknak, többségükben palesztinok.
Jeruzsálemi tartózkodási engedélyük megvonásával és kiutasítással fenyegette meg Izrael a Hamász vezette palesztin kormány egyik miniszterét és a radikális mozgalom három parlamenti képviselőjét arra az esetre, ha nem mondanak le tisztségeikről és nem távoznak a szervezetből. Ronnie Bar-On izraeli belügyminiszter hétfőn számolt be az ultimátumszerű követelésről. Mint elmondta, a nap folyamán levélben szólította fel a négy palesztin politikust a Hamásszal való szakításra, 30 napos gondolkodási időt hagyva számukra a döntés meghozatalára. Izrael arra hivatkozik, hogy az ideiglenes békemegállapodások tiltják a palesztinok politikai tevékenységét Kelet-Jeruzsálemben. Izrael terrorszervezetnek tekinti a Hamászt, amely nem hajlandó elismerni a zsidó állam jogát a létezésre, elutasítja az eddig kötött izraeli-palesztin megállapodások elismerését és folytatni kívánja az Izrael elleni fegyveres harcot.
Mahmúd az-Zahar palesztin külügyminiszter pekingi látogatása előtt Kína felszólította a palesztin kormányt alkotó Hamászt, hogy ismerje el a zsidó állam létezését, és hagyjon fel Izrael elleni erőszakos cselekményeivel.
Népszava-összeállítás
