Elődjével ellentétben XVI. Benedek pápa auschwitzi látogatása során kiejtette a soá szót, de az arról mondottak inkább csalódást keltő filozófiai, mintsem történelmi víziót tükröznek – vélte keddi vezércikkében a Le Monde című francia napilap.
A mértékadó párizsi újság szerint XVI. Benedek megtalálta az „Isten csendjéről” szóló szavakat, amelyekkel Elie Wiesel és Emmanuel Levinas nyomán Auschwitzot leírva felidézte a zsidó nép kiirtásának kísérletét. Látogatása a haláltáborban az emlékezésnek egy fontos tette, valamint figyelmeztetés Európának és a világnak a „sötétség korszakába” való visszatérés veszélyeire – tette hozzá a lap.
A pápa szavai ugyanakkor zavart keltenek a Le Monde szerint azzal, hogy a német népen erőszakot tett bűnözői csoportot tett felelőssé a zsidó népirtásért. Ezzel olyan benyomást keltett, hogy a német népet felmenti felelőssége alól. Ezt egyetlen történész sem fogadhatja el – mutat rá a párizsi újság.
Az egyházfő két nevet említett meg beszédében: az antiszemita fiatalsága után Auschwitzban hősi halált halt Maximilian Kolbe lengyel ferences szerzetest és Edith Stein kitért német zsidót, akiket II. János Pál pápa kanonizált – emlékeztet a Le Monde, hozzátéve: XVI. Benedek ezzel azok érveit erősíti, akik úgy vélik, hogy az egyház még mindig nem szakított a soá „keresztény annektálásával”. II. János Pál ennek szellemében 1979-ben a „modern világ Golgotájának” nevezte a haláltábort.
A római zsinagógában 1987-ben tett látogatásával és a 2000-es jeruzsálemi útjával az előző, lengyel pápa sokat tett a zsidók és keresztények közti közeledésért. Az egyház csúcsán ugyanakkor – a Le Monde megfogalmazása szerint – még mindig nehézségekbe ütközik a soá sajátosságának elismerése: a világon élő valamennyi zsidót érintő egyedi jelentése.
„Elődjével ellentétben XVI. Benedek kiejtette a soá szót, de az új pápa az arról gondoltak inkább filozófiai, mintsem történelmi vízióját fejtette ki, amely csalódást okozhat a párbeszédben zsidó partnereinek” – zárta vezércikkét a Le Monde.
(MTI)
