Mahmúd Abbász palesztin elnök bejelentette, hogy nemzeti népszavazást fog kiírni egy Izrael melletti Palesztin állam elismerése érdekében, ha a Hamasz tíz napon belül nem hajlandó elfogadni a korábban benyújtott javaslatot.
Abbász hazárdírozik – kiút lehet a zsákutcábólAbbász meglepetésszerű bejelentése egy olyan politikai hazárdjáték, ami kivezető út lehet a belpolitikai zsákutcából, de akár mélyebb krízisbe is sodorhatja az országot a Hamasz fegyveres szárnyával. Egy ilyen szavazás szó szerint azt kérné a palesztinoktól, hogy hallgatólagosan ismerjék el Izraelt a Palesztin állam elismerésével azon a területen, amelyet Izrael 1967-ben foglalt el – tehát a Nyugati parton, Gázában és Kelet-Jeruzsálemben. A 18 pontos terv jóváhagyása kiutat jelenthet az Izrael elismerése körüli patthelyzetből, ami a Hamasz-kormány körüli megfagyott légkört eredményezte nemzetközi porondon.
A Hamasz-hivatalnokok megosztottak a kérdésben, egy részük áldását adná rá, de mások szerint ez csak a Hamasz-kormány helyzetének aláásására tett kísérlet.
A népszavazás, amelyet terveznek egy olyan fedezetet nyújthat a militánsok számára, amely segít nekik továbbra is mérsékeltnek mutatkozni, ahelyett, hogy úgy tűnjön, hogy megadták magukat a Nyugat nyomásának. Emellett egy ilyen szavazás újra nyomás alá tudja helyezni Izraelt, hogy újból leüljön tárgyalni a palesztin határokról.
Abbász a nyilatkozatot azután tette, hogy Ehud Olmert izraeli miniszterelnök visszaérkezett amerikai útjáról, ahol Bushsal már az egyoldalú határmeghatározásról is szó esett. A palesztin elnök valószínűleg ezzel is azt a látszatot kívánja kelteni, hogy igenis van palesztin tárgyaló partner – feltéve ha a tíz napon belül megállapodás születik a Hamasszal a kérdésben.
Hanije: tíz napot kapottAbbász a sajtótájékoztatón elmondta, hogy nem szórakozásból tette a javaslatot. „A helyzet egyre veszélyesebb. Az egész nemzet veszélyben van.”
Jasszer Abed Rabbo, Abbász egyik közeli tanácsadója elmondta, hogy a Hamasznak és többi palesztin csoportnak két választása van: vagy elfogadják a javaslatot, vagy jön a népszavazás.
A helyzet rendezése amiatt is fontos, hogy megszűnjön a belpolitikai helyezkedés – eldőljön végre, hogy ki irányít: a Fatah (értsd alatta: Abbász) vagy a Hamasz. Az Izrael és a palesztinok felé tett gesztusok elsősorban a hatalom elosztási folyamatot segítenék elő a Fatah és a Hamasz között.
Egyik oldal sem tudja a hegemóniát megszerezni, úgy néz ki, hogy kénytelenek lesznek együttműködni. Mindenekelőtt a pénzek elosztásáról van szó, amelyek a hosszabb ideig tartó szünet után újra várhatóan elkezdenek befolyni.
Az Európai Unió ebben a szituációban ajánlott fel 34 millió euró humanitárius segélyt a palesztin lakosság részére, amely az ENSZ palesztin segélyszervezetén (UNRWA), a Világélelmezési programon, az UNICEF-en és más ENSZ szervezeteken keresztül kerül kiosztásra. A Hamasz attól tart, hogy teljesen megszűnik számára a tőke áramlása.
Az Egyesült Államokban olyan törvényjavaslatokról folynak viták, amelyek a palesztin kormánynak történő átutalásokat büntetéssel sújtanák. Így a palesztin külügyminiszter, Mahmud al-Zahar inkább Kínától, Malajziától, Szingapúrból és Iránból várja a további tőkeinjekciókat.
