Népszabadság * Schönberger András * 2006. május 26. Dr. Fröhlich Róbert * 2006. május 26.
Czene Gábor Bővülő zsidó vallási kínálat (május 15.) című cikkéhez szeretnénk néhány kiigazító megjegyzést fűzni:
1. A lubavicsi mozgalom nem tartozik a magyarországi ortodoxiához. Gyökerei a XIX. századi Oroszországba nyúlnak vissza, és a sok csoportot alkotó chászid irányzat egyik reprezentánsa. Magyarországon a Chábád Lubavics nem volt jelen egészen a rendszerváltásig, s akkor is külföldről érkezett rabbik és fiatalok alkották. Nyugodtan állítjuk, hogy a lubavicsi mozgalom a magyarországi zsidó hagyományokhoz és ideológiákhoz képest idegen szellemiséget képvisel. Az idegen nem dehonesztáló, nem pejoratív szó, kár, hogy Köves annak értékeli. Az, hogy az EMIH-nek magyarországi zsidók is tagjai, nem jelenti, hogy a magyarországi zsidó tradícióktól nem idegen szellemiségű.
2. Az EMIH a Chábádtól különállónak hirdeti magát, noha kiadványaiban többször is jelentkeznek a személyi összefonódások és az összetartozásról valló ÍROTT elszólások. Elegendő ennek átlátásához, ha fellapozzuk a legutolsó könyvet, melyet kiadtak. Nem szégyen ez, de miért nem vállalják fel az azonosságot?
3. A Mazsihisz önálló taghitközségek szövetsége. Ezek között fellelhető a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség éppúgy, mint a statusquo ante irányzathoz tartozó Debreceni Zsidó Hitközség.
4. Kétséges a „Statusquo Ante” megnevezés jogfolytonossága. Az EMIH nem vette fel a kapcsolatot sem a létező statusquo hitközségekkel, sem pedig az egykori Rumbach-templom még meglévő híveivel, hogy legalább tájékozódjon tőlük. A mai napig adós az EMIH annak megjelölésével, hogy mit is jelent a „statusquo” megnevezés az EMIH értelmezésében, s hogy milyen jogi alapon vették fel e nevet.
5. Félrevezetőnek tartjuk a rituális fürdő építésére vonatkozó megjegyzést. Budapesten mindig működött rituális fürdő, ortodox felügyelet alatt. A rituális fürdőt valóban felújították és kibővítették, ám széles körű nemzetközi összefogással, s felügyeletét mindmáig az ortodoxia látja el. Akkor milyen fürdőt is építettek?
6. Amit Köves saját életéről és szüleinek a valláshoz való visszatéréséről, valamint a körülmetélésekről ír, nagyon szép. Üröm azonban az örömben, hogy ismerünk olyan családokat, ahol nem volt hajlandó elvégezni a körülmetélést, mert a gyermek anyja a Rabbitestület vallási bírósága előtt vette fel a zsidó vallást. Hol van a nyitottság, hol van a nagy szavakkal leírt visszatérési lehetőség megadása, ha a zsidó élet legalapvetőbb törvényének megtartását is visszautasítja, csak azért, mert nem az általa preferált irányzathoz tartozik a szülő? Még soha nem fordult elő, hogy vallási aktust megtagadtak volna a neológ rabbik csak azért, mert a hozzájuk forduló nem volt neológ.
A fent leírtak alapján ki lehet jelenteni, hogy a Mazsihisz mindezek ellenére is még mindig méltányosabban járt el, mint amennyi méltányosságot ő kapott.
