Népszabadság * Dési András * 2006. május 24.
A finnek azt hitték, hogy előbb megy ember a Marsra, mintsem Eurovíziós Dalfesztivált nyernek. A Lordi bebizonyította, hogy Finnország előbb nyeri meg a versenyt, mintember lép a vörös bolygóra Kép: REUTERS – Jorgosz Karahalisz A lappföldi Rovaniemiben a fiúk döntő többségének a jégkorong a szenvedélye. Tommi Putaansuut azonban a hokinál sokkal jobban érdekelte egy misztikus és félelmetes álomvilág. Tommi hétéves volt, amikor – édesanyja sminkkészletének segítségével – először maszkírozta magát szörnnyé, három évvel később pedig a családi videokamerával leforgatta élete első horrorfilmjét.
Mindez legfeljebb a családi anekdotagyűjteményt gazdagítaná, ha a szóban forgó és immáron harminckét éves Tommi nem volna azonos Mr. Lordival. Vagyis az idei Eurovíziós Dalfesztivált nagy meglepetésre toronymagasan nyerő heavy metál banda névadójával és frontemberével.
Finnországban kisebb nemzetiidentitás-válság és kultúrharc robbant ki, amikor kiderült, hogy az északi országot zombik, farkasemberek és más vérszívó szörnyek maszkjaiba öltözött együttes képviseli. A vallásos csoportok a Sátán művét vélték felfedezni a választásban, pedig Lordiék egyik slágere arról szól, hogy az ördög egy lúzer. Mások azzal riogatták a derék finn polgárokat,: Lordiék Athénban úgy leégetik majd az Európai Unió soros elnökségét júliustól átvevő hazájukat, hogy az egész világ a nulla ponttal megszégyenülő Finnországon fog kacagni. A nemzeti balsorsot beharangozók közül az összeesküvés-elméletek gyártói sem maradhattak ki. Az utóbbiak szerint – a maszkjairól is híres amerikai rockbanda, a KISS által ihletett – Hard Rock Hallelujah dal szerzői és előadói tulajdonképpen az orosz titkosszolgálat ügynökei, akik szerepeltetése egy Moszkva-barát puccsot megelőző, destabilizáló kampány része. Az Eurovíziós Dalfesztiválnak otthont adó Görögországban pedig azt követelték a helsinki kormánytól, hogy hatalmi szóval tiltsa meg a Gonoszt megtestesítő csapat fellépését.
A negatív publicitást most már senki sem emlegeti, hiszen a médiában is sokszor elátkozott, az állítólag az ördöggel cimboráló szörnyekből nemzeti hősök lettek. Tarja Halonen köztársasági elnök és Matti Vanhanen kormányfő egyaránt gratulált Lordiéknak, az eddig a Mikulásról ismert Rovaniemi város önkormányzata pedig egy teret kíván elnevezni az egy csapásra híressé vált együttesről.
Az 1956-ban indult, a svéd ABBA-t és francia-kanadai Céline Diont a világhír felé elindító Eurovíziós Dalfesztivál történetében nem a vértköpő láncfűrészt lóbáló Lordi és társai kavartak először indulatokat. Az izraeli Dana International nyolc évvel ezelőtt hiába nyerte meg Diva című dalával nagy meglepetésre a versenyt, ortodox rabbik a zsidóság meggyalázással vádolták meg a transzszexuális énekest.
A filmművészetet tanult, a KISS-t és a gospelt egyaránt kedvelő Mr. Lordi állítja, hogy nem kívánják a Mikulást letaszítani a trónról, de összeurópai sikerük és a pop-zenei fősodortól merőben különböző stílusuk segíthet a finn nemzettudat átformálásában. – Nekünk nincs Eiffel-tornyunk, a világban általában egy mobiltelefon-márkával azonosítanak minket. A hideg mellett az önbecsülés hiányától is szenvedünk. Sokan úgy gondolják, hogy inkább legyünk unalmasak, mintsem különc csodabogaraknak – fejtegette egy interjúban a 15 centi hosszúságú, fekete műkörmöket viselő Lordi, aki zenésztársaihoz – Kitahoz, Awahoz, Oxhoz és Amenhez hasonlóan – csak kosztümben, maszkban fényképezteti magát. Ezen a jövőben sem kívánnak változtatni, s magánéletük és igazi arcuk tiszteletben tartására kérték a nyomukba szegődött lesipuskás fotósoktól.
Lordiéknak egyébként tíz kemény évbe tellett, amíg sikerült szerződést kapniuk az első, s rögtön platinalemeznek bizonyult albumra. Bár azt hitték, hogy külsejük miatt kapva-kapnak rajtuk, kinézetük riasztóan hatott a kiadókra. Ráadásul megcáfolták azt a közvélekedést is, miszerint előbb megy ember a Marsra, mintsem Finnország Eurovíziós Dalfesztivált nyer. A finnek az elmúlt évtizedekben próbálkoztak már mindennel, a népzenei motívumok és a reggae kudarcba fulladt, a zombik és szörnyek viszont telibe találták a műanyag pop helyett inkább a művérre vevő európai ízlést.
