Hét vallási irányzat 16 vezetője (köztük a dalai láma) találkozik május 30-án Brüsszelben José Manuel Barroso bizottsági elnök és a Tanács soros elnökségét adó Ausztria kancellárja, Wolfgang Schüssel meghívására-adta hírül tegnap a Bruxinfo európai uniós hírportál.
Schüssel és Barroso: vajon lesz egység?
A Bizottság európai politikai tanácsadó irodája (BEPA) által szervezett találkozón a következő személyiségek vesznek részt: az anglikán egyházat a londoni püspök képviseli, a buddhizmust a dalai láma, az iszlám közösségeket az ausztriai és a hamburgi közösség vezetője (továbbá egy Muszlim Tanács a Vallási és Faji Harmóniáért nevű szervezet elnöke), a zsidó szervezeteket a francia, a strasbourgi és a brüsszeli főrabbi, az ortodox egyházat a franciaországi és a szmolenszki metropolita, valamint az akhájai püspök, az evangélikus egyházat a német elnök és az Európai Egyházak Konferenciája nevű szervezet elnöke, a római katolikus egyházat pedig a lisszaboni kardinális, a bécsi érsek, továbbá az Európai Közösség Püspöki Konferenciája nevű szervezet elnöke.
A vallási vezetők találkozója az EU által vallott egyetemes értékekből indul majd ki: a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának elvéből – közölte a Bizottság. Barroso elnök meghívólevelében úgy fogalmaz, hogy „ezeknek az értékeknek a teljes gyakorlását más morális standardok tiszteletben tartása mérsékli, amelyek szintén az európai társadalom bázisát jelentik, mint a mások érzéseinek figyelembe vétele.
Mivel feszültségek keletkezhetnek az alapvető emberi jogok gyakorlása és a mások érzéseinek figyelembe vétele között, érdemes reflektálni arra a szerepre, amit a kölcsönös tisztelet tölthet be e téren”. A két és fél órásra tervezett találkozón többek között olyan kérdéseket fognak megvitatni, mint hogy milyen szerepet játszhatnak a vallási közösségek az említett feszültségek csillapításában, vagy hogy mit várhatnak el a vallási közösségek az európai intézményektől.A találkozót beharangozó brüsszeli sajtóközlemény nem említi ugyan, de az összejövetel egyik apropóját a Mohamed-prófétáról egy dán lapban, majd azt követően számos más tagállam különféle újságjaiban megjelent karikatúrák, illetve az ezek nyomán támadt felháborodás szolgáltatták.
