A Fókusz riportere ellátogatott Dan Brown regényének színhelyeire.
A Da Vinci-kód című könyv pár év alatt nem kevesebb, mint 14 millió példányban kelt el, a Biblia után minden idők második legnépszerűbb olvasmánya lett. A film, amely talán még a regénynél is botrányosabb, felrázta az egész világot.
A történet helyszínei valóságos turista mennyországgá váltak. Sőt, ma már egész iparág szerveződik arra, hogy a kíváncsi olvasókat elkalauzolja Da Vinci-kódjainak erdejébe.
Tom Hanks után mi is elindulunk, hogy bejárjuk a rejtélyek felderítésének legfontosabb állomásait. És még ha nem is sikerül majd minden kódot megfejtenünk, utazásunk így is lebilincselőnek ígérkezik.
Először azonban próbáljuk megérteni az író elképzeléseit. Dan Brown nem állít kevesebbet, minthogy a Bibliában is szereplő bűnös életű Mária Magdolna valójában Jézus felesége volt, sőt közös gyermekeik is születtek. A kétezer éves legendákban szereplő Szent Grál pedig nem a Jézus vérét felfogó kehely, hanem maga Mária Magdaléna. Az elmélet szerint az egyháznak tudomása volt minderről, de ezeket évszázadokon keresztül gondosan titkolták.
Persze a történetet az író, jól bevált módszerrel, egy izgalmas krimibe helyezte, amelyben a főhős és partnere ezernyi titkos kódon és számtalan veszélyen keresztül találja meg a rejtély kulcsát. A film alkotói pedig semmit sem bíztak a véletlenre, hiszen nem kisebb sztárokat szerződtettek a főszerepekre, mint a kétszeres Oscar-díjas Tom Hankset, vagy a franciák új üdvöskéjét Audrey Tatout, illetve Jean Renót.
– Az olvasó és a néző maga is nyomozó, nem kívülálló szemlélő, hanem maga is részt vesz a történetben. Langdon professzor és Sophie álarca mögött valójában a néző fejti meg a kódot – mondja Hanks.
A sok milliós rajongótábor valóságos zarándoklatot indított a londoni, párizsi és skóciai helyszínekre. A patinás épületek és egyházi intézmények vezetői pedig tárt karokkal várták a film készítőit is.
– A kedvünkért lezárták Párizs egyik legforgalmasabb sugárútját, amikor az éjszakai autós üldözést forgattuk. Filmeztünk London belvárosában is egy buszon, ahol rajtunk kívül szintén nem volt senki – meséli Audrey Tatou.
A világpremier előtt néhány nappal, Londonban járunk, ahol a történet nagy része is játszódik. Kísérőnk Sean Boyle, aki nyugdíjas történészként manapság a könyvtárak helyett, a Da Vinci-kód olvasóit is kalauzolja.
– Ez itt mögöttem a Leicester tér. Itt lesz a film londoni premierje. Akkor meg sem tudnánk itt mozdulni, annyi rajongó és sztár lesz a környéken – magyarázza a történész.
Aztán következik a Westminster Apátság. Az angol királyok koronázási temploma csak lett volna forgatási helyszín, de az egyházi vezetők végül úgy döntöttek, hogy a filmesek nem léphetnek a középkori falak közé. Szerintük ugyanis a produkció túl nagy kárt okoz a kereszténységnek.
Úgyhogy továbbfolytattuk utunkat a bírósági negyed felé. A törvénykezés épületei között bújik meg az úgynevezett Templomos lovagok szentéje és sírhelye. Az író szerint már az épület hagyományosan négyszöglettől eltérő tökéletes kör alakja is egy pofon a katolikus egyháznak. És bár elvileg itt is tilos forgatni, mi mégis bejutottunk.
– A történet szerint ide utazik Párizsból a két főszereplő Sophie és Robert, hogy megtalálják a „Lovagot, akit egy Pápa tett sírba” – hiszen ezt mondja az egyik rejtélyes kód. De itt nem találják meg – meséli a történész.
A Da Vinci-kód szerint Jézus valós életének rejtélyét egy több száz éves titkos társaság, a Sion-rend őrizte. Ők voltak a Templomos Lovagok utódai. Ennek volt tagja a filmbéli hősnő meggyilkolt nagyapja, valamint Newton és Victor Hugo is. Maga Leonardo Da Vinci pedig a rend nagymestereként szinte minden alkotásában elrejtett különböző Mária Magdalénára utaló jeleket.
Egy apró londoni francia templomban mi is olyan nyomra bukkantunk, amely minden kétséget kizáróan bizonyítja a titkos társaság létezését.
– Ez a kép Jean Cocteau alkotása 1960-ból. Ő volt a Sion-rend egyik utolsó tagja. Mária és Mária Magdaléna látható a képen. Jól kivehető a Da Vinci-kódban is sokat emlegetett V, ami a nőiség jelképe, valamint az M, ami Mária Magdalénának tiszteleg – magyarázza a történész.
Dan Brown szerint a legfontosabb bizonyíték Jézus házasságára pedig éppen Da Vinci Utolsó vacsora című festménye. Ugyanis ha jól megfigyeljük – legalábbis a szerző szerint – Jézus mellett nem az egyik tanítványa, hanem egy nő, Mária Magdaléna ül.
A Da Vinci őrület a Londoni Nemzeti Galériának is kedvezett. Hiszen itt található a festő alig húsz, máig fennmaradt festményének egyike, a híres-hírhedt Sziklás Madonna – amely szintén szerepet kapott a regényben. Mi pedig csak azért nem látjuk most turisták tolongó tömegét a kép körül, mert a forgatásra zárás után kaptunk lehetőséget.
Megtudtuk, hogy a képpel kapcsolatban éppen a közelmúltban derült fény egy mindeddig ismeretlen titokra.
– Nekünk is megvan a saját Da vinci- kódunk a Galériában – mondja Tracy Jones, tárlatvezető. – Tavaly levettük a képet és a laborunkban röntgensugárral átvilágítottuk, és egy teljesen más rajzot találtunk a festmény alatt, hogy a művész később miért festette át, azt sejteni sem lehet.
Aztán irány a skót főváros, Edinburgh. A festői zöld dombok lábánál elterülő ódon kőváros látványa valósággal lenyűgözi az utazót.
Egy aprócska falu, Rosslyn felé tartunk, a történet utolsó állomására, ahol állítólag minden titokra fény derül.
Az ottani kőtemplomot még az 1400-as években a Templomos Lovagok építették. és elképesztő mennyiségű szabadkőműves, keresztény, zsidó, és egyiptomi szimbólummal zsúfolták tele. Stuart Beattie 11 éve viseli gondját az épületnek. Azt mondja, hogy a Da Vinci-kód sikere óta teljesen megváltozott a falu élete.
A kis közösség hamar felfedezte, hogy nekik, csak hasznos lehet a készülő film is, ezért azonnal engedélyezték a forgatást.
A regény szerint az épület az úgynevezett Rózsa-vonalon fekszik, amit Nagy-Britannia misztikus földrajzi középpontjának tekintenek. Ez kísérőnk szerint minden tudományos alapot nélkülöz, de azért vannak megmagyarázhatatlan dolgok a kápolna falai között.
– A Rosslyn tele van jelképekkel és furcsábbnál furcsább domborművekkel. Itt van például ez a kettő. Ezek egyértelműen szabadkőműves jelképek, ami azért különös, mert ők a 18. századig nem is voltak jelen Skóciában, a templom pedig 300 évvel korábban felépült – mondja Stuart Beattie.
A regény szerint a Rosslyn Kápolna kövezetén egy hatalmas Dávid csillagnak és magának a Rózsa Vonalnak kellene lennie. De ha felhajtjuk a szőnyeget, akkor jól láthatjuk, hogy itt nincs semmi más, csak öreg kövek.
A Da Vinci-kód útvonalát követve pár napig mi is úgy érezhettük magunkat, mint a valódi kódfejtők. Tanulságként pedig egy dolgot biztosan kijelenthetünk: ha léteznek is Leonardo da Vinci feltételezett rejtjelei, az ezekre építő írás mindössze egy kalandregény, aminek felelőtlenség volna minden szavát készpénznek venni.
