Levelet kaptunk a Történettudományi Intézettől
Seres László 2006. május 17. 13:34
A Hírszerző a minap publicisztikában számolt be arról a botrányról, hogy az Akadémia Történettudományi Intézetének (TTI) meghívására május 9-én egy hírhedt török történész Budapesten értekezhetett arról, hogy a másfél milliós örmény népirtás nem történt meg, az csak „áttelepítés” volt. Az intézet két vezetője most levélben áll ki a Yusuf Halacoglu mellett.
A Népszabadság május 10-én Népirtás vagy áttelepítés címmel számolt be a Török Történelmi Társulat (TTK) elnökének budapesti előadásáról. A rendezvény hivatalos címe „Örménykérdés – török szemmel” volt, s a többi vendégelőadáshoz hasonlóan ennek is az intézet tanácsterme adott otthont.
Mint azt a lap történeti konferenciákra szakosodott tudósítója, Hovanyecz László írja, Yusuf Halacoglu a következőket mondta: A másfél milliós (valójában: két és fél milliós – S.L.) örménységet az antant bújtatta fel a birodalom felosztására, s ezért már a háború előtt területeket is ígért nekik egy önálló ország alapításához.
Humánus deportálás
Halacoglu: „nem volt genocídium” „Az örmények egyebek között ezen ösztönzések hatására követtek el terrorcselekményeket (…). Ezek nyomán kezdődött meg 1915-ben áttelepítésük a birodalom sivatagos területeire. Ezt a hatóságok a történész szerint a lehetőségekhez képest emberségesen igyekeztek megszervezni.”
„Egyetlen olyan utasításnak sincs nyoma a dokumentumokban, amely szerint az örményeket ki szándékozták irtani. A különböző források szerint körülbelül félmillió volt az áttelepítettek száma, közülük mintegy 270 ezren pusztultak el. Yusuf Halacoglu szerint nem lehet genocídiumról beszélni a történteket értékelve, de ha valaki emellett tör lándzsát, forduljon bírósághoz” – állította egyebek mellett a Török Történelmi Társulat elnöke, a Népszabadság beszámolója szerint.
Minden másképp volt
Publicisztikánk arra is igyekezett felhívni a figyelmet, hogy a TTI teljesen figyelmen kívül hagyta: Yusuf Halacoglu a hivatalos török relativista, genocídium-tagadó álláspont egyik legismertebb képviselője, aki minden nyilvánvaló tény ellenére, számos nyugat-európai előadásban elmondja, hogy csupán „sajnálatos” deportálás történt, de tudatos népirtás nem, sokan csak „eltűntek”, sőt, épp az örmények gyilkoltak le félmillió törököt. Egy 2004-es winterthuri előadása után, a holokauszttagadó törvény megsértése miatt a svájci hatóságok eljárást indítottak ellene (a winterthuri ügyész az Interpoltól kért információt Halacogluról, bár körözést végül nem adtak ki ellene).
Meggyilkolt örmények (forrás: armeniapedia.org)
A nemzetközi történészszakma Ankarával ellentétben alapvetően egyetért abban: 1914 és 1922 között a nacionalista „ifjú törökök” tudatos etnopolitikai megsemmisítési szándéka okozta a kis keresztény nép tragédiáját, a pogromokat, akasztásokat, tömeges gyilkosságokat és megerőszakolásokat, a sivatagi halálra éheztetést és szomjaztatást. Yusuh Halacoglu és történésztársai, illetve a hivatalos török politikai vezetés máig elutasítja (sőt: bünteti) a genocídium elismerését, s elvetette azt is, hogy bocsánatkérés előzze meg EU-integrációs tárgyalásait.
Az MTA a történészi revízió mellett
Publicisztikánkra az MTA Történettudományi Intézete részéről Fodor Pál tudományos osztályvezető és Pók Attila igazgatóhelyettes levélben reagált. A „Politikamentes szakszerűség a hírportálon” című hozzászólás két bekezdésből áll: egy erősen személyeskedő és zavaros részből, amelytől megkíméljük olvasóinkat, és egy „érdemi” részből, amelyet szó szerint közlünk:
Újabb meggyilkolt örmények (fotó: armeniapedia.org)
„Az előadáson nem volt jelen David Irving, és nem lépett fel sem itt, sem máshol a török történész mellett. Az viszont megtörtént, hogy egy számos forrásra és a vonatkozó szakirodalomra támaszkodó előadásban Yusuf Halaco lu kifejtette a törökországi örmények 1915-16-os tragédiájával kapcsolatos török álláspontot. Nem beszélt ugyanakkor azokról a politikai megfontolásokról, amelyek e rendkívüli tragédiát az elmúlt évtizedek során többször állították a politikai viták középpontjába, és nem beszélt arról, hogy ennek a vitának bármilyen szerepe lehetne Törökország EU-felvételében. Csak az előadását követő vita során ejtett szót a holokausztról, osztva az annak egyediségével kapcsolatos álláspontot, s utalva arra, hogy a történelemben nem ritkán pusztították el egyes népcsoportok tagjait, és számos tudományos vita tárgyalja: melyik akció minősíthető genocídiumnak. A jelenlévők közül több szakember adott hangot eltérő véleményének, határozottan kritizálva Halaco lu forráskezelését és érveit. Ahogy az normális tudományos diskurzus esetében lenni szokott.”
Kommentár helyett álljon itt a TTI önmeghatározása: „Az MTA Történettudományi Intézete a Magyar Tudományos Akadémia keretében, annak felügyelete alá tartozó kutatóhely (…). A magyar történetkutatás központi műhelye, a nemzetközi történettudomány magyarországi fő szakmai partnere. (…) Olyan szakmai tevékenységet folytat, amelyet különleges munka-és időigényessége miatt valóban hatékonyan csak kutatóintézeti keretekben lehet megvalósítani. …ezen túlmenően tudományos népszerűsítő művek formájában közvetíti a kutatás újabb eredményeit a szélesebb közönségnek.”
Cikkünk illusztrációi Armin T. Wegner német katonatiszt fényképei, aki az örmény genocídium szemtanújaként több száz felvételt készített, és számos dokumentumot gyűjtött a mészárlásokról.
