A politikusokon múlik, hol húzzák meg a nehezen meghatározható határvonalat a szólásszabadság és az istenkáromlás között, azonban a világ minden országára és vallására egyaránt érvényes, univerzális megoldást nem lehet kínálni az újra és újra fellángoló ilyen jellegű problémákra.
M. MahlmannMatthias Mahlmann, a berlini Freie Universität tanára szerint a fő kérdés nem az, hogy a különböző vallások hogyan határozzák meg az istenkáromlás, a blaszfémia fogalmát, hanem, hogy azok az államok, amelyek nem a vallás által irányítottak, hogyan definiálják a szólásszabadságot, ez utóbbi pedig független a vallástól. A szakértő azt azonban hozzáteszi, hogy nem is az az igazán fontos, hogy miként nevezzük a dolgot, hanem, hogy hol húzzuk meg a határvonalat. A blaszfémiáról és a szólásszabadságról szóló törvények Matthias Mahlmann szerint nem elsősorban a különböző vallások eszmeiségét védik, hanem a társadalmi béke megőrzését szolgálják.
Renata Weber, a bukaresti Nyílt Társadalom Intézet munkatársa a szólásszabadságról és az istenkáromlásról szólva elmondta: a szekularizált nyugati világban előfordul, hogy nagyobb hangsúlyt kap az előbbi fogalom, amíg a vallási irányítású országokban megeshet, hogy épp ellenkezően ítélnék meg ugyanazt a problémát. A bukaresti szakértő szerint nem a különböző vallások alaptételeivel van a baj, sokszor az okozza a problémát, hogy a politikai, vagy vallási vezetők saját céljaikra, sokszor elferdítve használják fel ezeket a tanokat.
Raouf Guliyev, az azeri alkotmánybíróság osztályvezetője a különböző vallások által képviselt értékekről szólva hangsúlyozta, hogy szerinte az európai értékek megvannak az iszlám világban is. Az azeri alkotmánybíróság osztályvezetője szerint a nyugati világban élő közhiedelemmel ellentétben a Korán nem korlátozza a szólásszabadságot.
A vitakörben a legutóbbi példaként legtöbbször a 2006 elején megjelent, Mohamed prófétáról szóló karikatúrák körül kialakult vitát említik a szakemberek. Matthias Mahlmann azonban azt hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű összetűzések nem egyediek a történelemben, több száz évvel ezelőtt is előfordultak ilyen problémák. A szakértő hozzátette, nem szabad elfelejteni, hogy nemcsak az iszlámot, hanem a keresztény-zsidó kultúrkört is rendszeresen érik ilyen inzultusok.
Az eltérő értékek, kultúrák és vallások ilyen jellegű találkozása tehát nem a globális migráció, a globalizálódó világ hatása, a kialakuló világfaluban azonban talán könnyebben sérülhetnek az érdekek. Matthias Mahlmann arra mutatott rá, hogy a globalizáció nemcsak arról szó, hogy muszlimok érkeznek a szekularizált, keresztény-zsidó gyökerű Európába, vagy épp fordítva, hanem arról is, hogy az emberek globális állampolgárokká váltak, akiknek gondolatai, szavai a tömegkommunikációs eszközök segítségével könnyen eljutnak a világ minden részére.
A német szakértő ugyanakkor hozzátette: napjainkban egyre több ember élhet a az alapvető emberi jogokkal, mint évszázadokkal ezelőtt, ez pedig az egyik legerősebb fegyver lehet a vallási intolerancia ellen.
(MTI)
