Politikusok blogjai a kampány idején és azóta
Lehet-e választást nyerni internetes blog nélkül? Idén itthon a válasz erre: nem. Nem biztos, hogy ez örökérvényű igazság, de Gyurcsány Ferenc ellenfelei nem tudták bizonyítani az ellenkezőjét.
Szöveg- és képrészletek a miniszterelnöki naplóból. Gyurcsány Ferenc látszólag sztorizgat, de azért nagyon komolyan gondolja a blogot
A világhálón évek óta slágerműfaj a blog, a webnapló, de a hazai politikusok igazán csak az utóbbi hónapokban, a választások közeledtével fedezték fel maguknak ezt az új kommunikációs eszközt. A legismertebb blog a kormányfőé, aki január óta intenzíven jelen van a neten ilyen személyes formában is (blog.amoba.hu). Gyurcsány Ferenc láthatóan tudatosan használja ki a műfaj adta lehetőségeket, és sok hazai politikustársától eltérően nem lankad a választási győzelem után sem, sőt a mostani közjogi interregnumban a közszereplés helyett jóformán csak itt nyilvánul meg, sokszor a sajtó is a blogból tudja meg, merre jár, mit gondol a miniszterelnök. A jelenséget már kritizálják is, a felvetésekre pedig hol máshol válaszolt volna a kormányfő, mint a blogon.
Gyurcsány moderálja magát
„A blog (…) nem öncenzúrázott, de önmoderált, ha van egyáltalán ilyen szó. Nem gyártok történeteket, nem kreálok mesterséges világot. Nem üzenek, de egy pontig engedem látni személyes reakcióimat közéleti történésekről is. De csínján kell az értelmezéssel bánni, óvnék mindenkit, hogy félszavakból, jelzőkből messzemenő következtetést vonjanak le.” Tamás fia diákolimpiai sikere mellett ez a miniszterelnök tegnapi blogos beírásának legfontosabb üzenete. Ezzel reagált azokra a kritikákra, hogy bizonyos kérdésekben álláspontját nem hivatalos fórumon, hanem blogjában ismerteti. Gyurcsány Ferenc azzal mentegetőzik, hogy a választások előtt is blogolt, amikor nap mint nap voltak nyilvános „fellépései”. Egyúttal türelmet kér a publikumtól, ha a közjogi átmenet időszakában – amikor nem a nyilvános szereplés a fő feladata – a közéleti történéseket is kommentálja naplójában.
Persze a miniszterelnök – feltehetően tudatosan – arra is többször felhasználta már blogját, hogy hírértékű bejelentéseket tegyen. Például február 15-én – azon túl, hogy Dessybabynek piros szívet küldött Valentin napra és beszámolt legújabb moziélményéről – itt tudhattuk meg, hogy Magyarországra is megérkezett a madárinfluenza. A nagy titokban tartott balatonőszödi koalíciós tárgyalásról szinte semmi sem szivárgott ki, amikor megüzente blogján, hogy mire készüljünk fel lélekben: az állami kiadások csökkentésére és a bevételek (adók és/vagy árak) növelésére. A múlt héten elárulta, hogy pár napra elutazik feleségével, ezen héten azt, hogy Budapesten egy órán át beszélgetett – a már nem gyakorló politikus, de még mindig nagy tekintély – Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszterrel, akinek látogatását amúgy nem verték nagy dobra.
Tartalom kontra celeb-hatás
Csak a választásoknak köszönhető a politikusok blogjainak felfutása, hiszen a világhálón keresztül személyességet, lazaságot sugallva lehet elérni a fiatalokat – véli Pintér Róbert, az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ tudományos és stratégiai igazgatója. Ezért arra számít, hogy az általa csak kampányblogoknak nevezett bejegyzések nagy része hamarosan el fog tűnni, de legalábbis ritkábban frissül majd. Példaként említette Demszky Gábor internetes naplóját, amelyet a főpolgármester horvátországi üdülővásárlási botrányának lecsengése után abbahagyott. „Sokkal több politikus-blog lehetne Magyarországon, bár nem mindenki alkalmas arra, hogy naplót vezessen” – magyarázta Pintér, aki szerint a legfontosabb a személyhez illő hangot megtalálni.
Egy hagyományos webnapló esetében elsősorban nem a személyre vagyunk kíváncsiak, hanem a témára, a tartalomra. „Épp fordítva működik a politikusoknál: érvényesül a celeb-hatás és maga a író válik fontossá” – közölte az igazgató. „A politikus nem mérlegelheti, hogy magánemberként vagy közszereplőként nyilatkozik meg” – utalt a szakértő a később honatyai jelöltségéről lemondott Pásztor Tibor MSZP-s önkormányzati képviselőre, aki blogjában „a Fidesz kettes számú díszzsidójának” nevezte Deutsch-Für Tamást. Pintér úgy véli, hogy bár a blogokon is lehet fontos bejelentéseket tenni, mégsem várható, hogy a miniszterelnök naplója átvenné a kormányszóvivő szerepét. „A komment nélküli blog nem használja ki a lehetőségeket, olyan mint egy félkarú óriás” – véli a hozzászólások nélkül működő naplóról (ilyen például Lamperth Mónika belügyminiszteré) az igazgató. Azt azonban hozzátette, moderálásra szükség van, máskülönben tönkre is mehet a webnapló, bár a szűrés nem kell, hogy az ellenvélemények hiányát jelentse. „Az helyénvaló, ha a vita témájában ütköznek az álláspontok, gond akkor van, ha a vitázó felek személye kerül középpontba, nem pedig az érvek” – húzta meg a moderálás határvonalát Pintér Róbert.
Figyelmesen kell olvasni
Minden politikus az aktuális céljaira használja fel a blogot, amit az adott napnak, sőt órának megfelelően alakíthat – véli György Péter esztéta. Szerinte a politikusok bejegyzéseiben az a ravaszság, hogy számonkérhetetlenek, nem hivatalosak, viszont egy új kommunikációs csatornát irányíthatnak. „Ha őszinte a naplójában, akkor nem politikus, hanem amatőr” – mondta az esztéta arról, mennyire hihetünk az internetes naplóknak. György Péter úgy véli, Gyurcsány ügyesen és gyorsan használni kezdte a blogot, az viszont érthetetlen, miért nem éltek ezzel a lehetőséggel az ellenzéki politikusok. A madárinfluenzáról szóló bejelentésről viszont úgy gondolja, a kormányfő bejelentési kötelezettségeire nem használhatja netnaplót. A közbeszéd tematizálására a mostani átmeneti, kormányalakítási időszakban különösen felértékelődhet az új kommunikációs eszköz szerepe. „Gyurcsány üzenget a pártoknak, az újságoknak, és mivel hosszú napok óta nincs sajtótájékoztatója, mindenki kétszer olvassa el a bejegyzéseit” – figyelmeztetett György Péter.
Szivárogtatás és szűrés
Sükösd Miklós, a Közép-Európai Egyetem médiakutatója szerint, alapvetően két funkciója lehet a politikusok naplóinak. Egyrészt a szimpatizánsokban az intimitás, a személyesség illúzióját kelthetik. „Úgy érezhetik, hogy közvetlenül kapcsolatban állnak például a miniszterelnökkel – mondta a médiaszociológus. – Mintha egy rockegyüttes internetes fan-klubjában lennének”. A másik lehetőség, hogy a blogot mint ellenőrzött kiszivárogtatási módszert használják. Egy-egy elejtett szóval vagy mondattal így nagy hírértékű döntéseket lehet előkészíteni. Sükösd úgy véli, a Gyurcsány-blog jól használja ki ezeket a lehetőségeket, Orbán honlapja viszont csupán a sajtóanyagok személytelen faliújságja marad. A médiaszociológus szerint nem ringathatjuk magunkat illúziókban: egy csúcspolitikus kommunikációja mindig profi szakemberek által szűrt mondanivaló. Sükösd Miklós a bulvármédiához hasonlónak tartja a politikusok hatásos blogjait, mivel ugyanolyan közvetlenséget sugallnak, a sokcsatornás médiavilágban pedig egyre nagyobb teret kap az érzelmi politizálás. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy az internet használata Magyarországon még mindig az elit kiváltsága, így a blogok akkor válnak hatásosabbá, ha a média felkapja őket.
MH
