Népszabadság * Miklós Gábor * 2006. május 13.
Az első keresésre is 7220 találatot jelzett a program. Csak be kellett ütni: A Da Vinci-kód, és a világ minden tájáról érkeztek az újságcikkek. Nem is érdemes felsorolni, menyi és milyen magas helyen reflektálnak erre a hívó szóra.
Különösen azóta nagy a globális médiaizgalom, hogy egészen közel kerültünk a világbestsellerből készített film bemutatójához. A sajtó mindent tud, megírták, hogy még a forgatás előtt maga Chirac francia elnök akarta rábeszélni az alkotókat, hogy Audrey Tautou helyett Sophie Marceu kapja a főszerepet. A művésznő ugyanis – tudja a mindenről tájékozott sajtó – az elnök lányának a barátnője. És a francia államfő állítólag a kifizetendő honoráriumok összegébe is be akart avatkozni, cserébe pedig engedett volna a forgatási díjakból. Ennél nagyobb szenzációval – nem sokkal a filmbemutató előtt – Benedek pápa szolgált. Nagypénteki beszédéből állítólag kiolvasható, hogy a Brown-könyv (legyen csak röviden a Kód) ellen beszélt. És megjelent egy sor könyv, amely Dan Brown regényét leleplezi, feltárja a történelmi és hitbeli hamisságokat és tévedéseket benne. Ezek lennének az Antikódok.
A könyv negyvenötmillió példányban jelent meg, évek óta vezeti a sikerlistákat. Ezért aztán értékelni és elemezni teljesen felesleges. Siker, és ez mindent megmagyaráz és felold, még akkor is, ha történészek megalapozatlan fércnek, irodalmi ítészek gyengécske műnek, mások unalmasnak, s egyesek plágiumnak tartják. A példányszám persze nem sokat árul el. Lenin művei évekig vezették a világ sikerlistáját, s a fordítások számát tekintve is már-már behozták a Bibliát. A Da Vinci-kód persze más kategória, nem áll mögötte egy valódi atomfegyverekkel és milliós hadsereggel ellátott szuperhatalom. De valaminek mégiscsak kell lennie. És ezt a rejtélyt azok a kriptográfusok sem fejtették meg eddig, akik sokkal nagyobb rejtélyeket is kibogoztak. A könyv jókor és jó helyre érkezett. A szerző megérezte, mit akar olvasni a közönség, melyek a kielégítendő igények.
Van tehát a könyvben összeesküvés. Titkos társaságok. Régi és új. A nagy konspiráció a nyugati világ alapját, a kereszténységet érinti. A cél eltitkolni, illetve megőrizni a titkot. A könyv főhőse ezt a titkot fejti fel furfangosan, s jön rá az eretnek tudásra. (Jézus megházasodott, Mária Magdalénától gyermeke született, s a leszármazottak a francia királyi család tagjai. Ez maga az oly sokat keresett Szent Grál, s nem némi varázskehely.) Ezt a tudást az ortodox és patriarchális egyház el akarja tüntetni, s a titok őrzőinek üldözése napjainkig folytatódik.
Az emberi történet tele van összeesküvőkkel, titkos társaságokkal. A szerző csak a legártatlanabbakat gyömöszölte be a könyvbe, miközben tudjuk a huszadik század történetéből, hogy erre mekkora kereslet van. Jó példa a hírhedt zsidóellenes Cion bölcseinek jegyzőkönyve, amelyet egy francia pamfletből a cári titkosrendőrség szabott bestsellerré, amely a hitlerizmust megjárva ma a közel-keleti könyvesboltok sikerlistáján szerepel. De láttam én ezt a könyvecskét magyar politikai rendezvények és lengyel katolikus templomok ponyváján is. És ott van a sztálinizmus egyik hasonló sikerkönyve, a Bolsevik párt története, Rövid tanfolyam, vagy ennek pótkötete, a két amerikai szerző, Seyers és Kahn nevével jelzett Nagy összesküvés. Ma is felbukkannak újra és újra titkok, amelyeket titkos társaságok vagy kormányok, esetleg globális cégek rejtegetnek, s amelyek – ha kiderülnek – kibillenthetik tengelyéből a világot.
És van-e titokzatosabb társaság, mint a katolikus klérus? Szigorú hierarchia, nőtlen férfiak és szüzességet fogadó nők közösségei, akik egyetlen leválthatatlan embernek engedelmeskedve vezetnek sok százmillió embert. Egy kétezer éves csodára hivatkozva misztériumot hirdetnek, ám központjuk levéltáraiban évezredes papírokat sem tesznek nyilvánossá. Csoda, hogy felizgatja a fantáziát a Kód?
A könyvet és majd a filmet nyilvánvalóan nem a krimi kerete teszi piacképessé, hanem a posztmodern korba helyezett ókori, középkori történet folyamatossága. Ráadásul az egészet alaposan leöntik a New Age-nek nevezett eszmekörrel. A könyvet vásárló világban ez nagyon is népszerű gondolatvilág. A női nem felszabadítása, a női istenség, amely dacol a patriarchális bibliai Úrral és az őt imádó maszkulin egyházzal. Évtizedek óta teli van ilyen könyvekkel a világ könyvpiaca. Jól előkészítette ez is a Kód sikerét. Ráadásul az elmúlt évtizedekben a katolikus egyház tekintélye alaposan megroppant a nyugati világban. A különféle botrányokat itt kár lenne felsorolni. Egy-egy érsekség anyagilag is csődbe ment a kifizetett kárpótlások pénzügyi terhei miatt Amerikában.
Ezeket a jelenségeket hitetlenségnek, sátánizmusnak hirdetik azok a papok, akik mostanában mindenütt a világban óvnak a film megtekintésétől. Legszívesebben elégetnék a könyvet és a celluloidszalagokat is. Pedig a könyvsiker hátterében nagyon is erős hit lehet. Csak különbözik attól, amit a világegyház hirdet. Egy kicsit szkeptikus, bizalmatlan és egyben bizakodó világ tette bestsellerré a Kódot. Olyan olvasók, akik azt hiszik, a titkot felfejtve valami új spiritualitáshoz jutnak, számukra is megfogható igazi valláshoz, amelyet a hivatalos hit eddigi urai elrejtettek előlük. Hinni akarnak. Talán azért, mert olyan területekre tévedtek, amelyeket megismerni aligha lehet.
A keresztény vallás gyökerei ma izgalmasabbak, mint valaha. Jézus aktuális. Nem véletlenül keltett akkora szenzációt a Júdás evangéliumának nevezett kopt nyelvű papirusz megtalálása és lefordítása. A vállalkozást a National Geographic finanszírozta. A dologról és a szinte krimiszerű háttérről film is készült. Itt is írtunk erről az eredetileg görögül íródott könyvről, amelyet Júdásnak, Jézus kedvenc tanítványának tulajdonítanak. Ő a gnosztikusnak mondott irat szerint magának a Mesternek a parancsára cselekedett, amikor feladta őt. Hogy ez miféle titkok és ellentmondások, bonyolult összefüggések és eretnekségek sorozatát indíthatja el…
Ha nem így lenne, nem átkozták volna ki az egykori és mai egyházatyák ezt és a többi apokrif iratot. Azt persze alig hiszem, hogy a kopt nyelven íródott, s majd 1700 éve a sivatagban kallódó szöveg olyan siker lesz majd, mint a Kód. De minden bizonnyal hasonló kisebb viharokat kelt majd, mint egykor a Holt-tenger mellett fellelt iratok, amelyek szintén gazdagították a tudást a keresztény vallás gyökereiről. Egyébként – hasonlóan más titkokhoz – ezekről is sokáig úgy tudták, hogy komoly katolikus tudóscsoportok akadályozzák a szövegek kiadását, lefordítását és nyilvánossá tételét.
Hitre és rejtélyre van tehát szükség manapság a világsikerhez. Legalább egy összesküvésre. Eszembe jut erről a fenti korról, mármint a kereszténység kezdeteiről szóló magyar könyv, Spiró György Fogsága. Ez a regény az igazi ellen-Kód. Benne a főhős egy izgalmas kozmopolita világban tanúja lesz a valós Jézus halálának, majd megtapasztalja, hogyan lesz ebből misztérium, ideológia, titok. Az egyszerű tanítások kódolt rejtéllyé lesznek, és így válnak világvallássá. Jó könyv. Kérdés, világsikerré lehet-e ezek után?
