Numerus Clausus Magyarországon
Kovács András szociológus, a Közép-Európai Egyetem tanára május 4-én az EMIH és a Chábád Károly krt-i központjában nagysikerű előadást tartott „A magyar zsidó politikáról a szocialista rendszer alatt”- címmel.
A kiegyezés utáni liberalizmussal való sikeres együttműködésnek Trianon vetett véget. A Holokausztot követően, a háború után rövid ideig a zsidó politika virágkorát élte. Bár a túlélő zsidóság szerkezete alapvetően nagyvárosi és asszimilálódó, kevésbé vallásos volt, a zsidósággal való nyílt azonosulás sohasem látott méreteket öltött. A Magyar Dolgozók Pártja azonban beépült a túlnyomórészt baloldali orientáltságú cionista szervezetekbe. Az irányítás az MDP párttag cionisták kezébe került, akik végül is feloszlatták ezeket a szervezeteket. 1949 nyarára befejeződött a pártállam kiépítése. Az 50-es években a személyzeti osztályok káderlapjain a cionista szervezeti tagság egy rubrikában szerepelt a nyilaskeresztes párttagsággal. 1950 februárjában a hitközség nagytermében állami kényszerrel egyesítették az addig autonóm hitközségeket. Az MDP a csendes numerus clausus politikáját folytatta, azaz mindent megtett, hogy a „népi káderek” előmenetelét biztosítsa a szidó származásúakkal szemben. Az 1956-57-es emigrációs hullámmal 20-30 ezer zsidó hagyta el Magyarországot. A legújabb levéltári kutatások szerint 1967-ben a párt csendes tisztogatást hajtott végre a külügyi, katonai és biztonsági apparátusban, háttérbe szorítva a zsidó származású kádereket. A poszt-sztálinista rendszerben – Kovács András szerint – a zsidó politika fokozatosan elhalt. A szociológus következtetése, hogy a zsidó reneszánsz a rendszerváltást követően ennek következményeképpen a hitközségeken kívül indulhatott csak meg, hiszen a hivatalos irányzat kapitulációs politikája minden tartalékot felemésztett.
A pártállammal, a belső elhárítással egyesek kényszerből, mások önszántukból, de együttműködtek, ügynökökké váltak. Oberlander Baruch és Köves Slomó rabbik a zsidó jog és etika alapján írtak tanulmányt az ügynökkérdésről, amelyet az érdeklődők a honlapon az „Ügynökök és besúgók a zsidó jog és etika fényében”- címmel a www.zsido.com/ugynokok.htm címen olvashatnak. A tanulmány nyomtatásban is olvasható a Magyar Jog 2005. júliusi számában.
