A győzelem napját ünnepelték Moszkvában
Népszabadság * Nyilas Gergely * 2006. május 10.
Kommunisták táncaKép: REUTERS – Sergei Karpukhin Lehet, hogy felhős lesz az ég – mondta a meteorológus, és nagyon elszégyellte magát. Moszkvában május 9-re ilyen időt jósolni szinte illetlenség, még akkor is, ha a második világháború befejezésének idei évfordulóját kisebb felhajtással ünnepelte Oroszország, mint tavaly a hatvanadikat.
A Vörös tér dísztribünjén Vlagyimir Putyin államfő egy éve az amerikai és francia elnök társaságában fogadhatta a díszes katonai felvonulást. Az ünnep ezúttal „bensőségesebb” volt: a mintegy hatezer, világháborús és modern egyenruhába bújt katona masírozása után az elnök ünnepi beszédében nem is érintette a nyugati szövetségesek világháborús szerepét. Eközben néhány száz méterrel arrébb az Orosz Nemzetbirodalmi Párt (NDPR) vonult fel antiszemita plakátokkal.
„Putyin az anyja révén zsidó” – az elnök Dávid-csillaggal keretezett karikatúrája mellett, a monarchisták fekete-arany-ezüst sávos zászlóinak gyűrűjében holokauszttagadó felirat áll: A háborúban 300 ezer zsidó és 30 millió orosz halt meg. Hogy a Szovjetunió összes áldozatát miért sorolták a „fajtiszta” oroszokhoz, az rejtély. Az elmaradhatatlan fiatal kopaszok mellett a többséget idősek alkotják. – Én a zsidók áldozata vagyok – mondja tényszerűen egy munkáspárti asszony. Az állami vasutak egykori programozója szerint őt a „vasúttársaságba beszivárgó izraeliták” küldték el a cégtől. Igaz, az NDPR tüntetői, mire a KGB egykori épülete elől elindulnak, alig egytucatnyian maradnak, ám magasba emelt plakátjaik nem okoznak megrökönyödést a náci Németország ellen harcoló veteránok közelben vonuló tömegeinek sem.
– A lengyelek is mondanak ránk mindenfélét, pedig a Szovjetunió megvédte őket – érvel Sztálin képe alatt három veterán asszony. A háború idején Moszkvában esztergályosként dolgozó hölgyek szerint a világ hálátlan az általuk kivívott győzelemért. – A magyar rendes nép, de ők sem szeretnek minket – panaszkodik egyikük. Tatjana Melihova ezután a Szovjetunió iránti nosztalgiázásba kezd. – Négy kopejka volt az áram havi díja, most az a gazember Csubajsz felemelte 180 rubelre! – az idős asszony az Egységes Energiarendszer elnökén kívül azonban mindenkivel elégedett. Putyin is jó ember, habár a Szovjetuniót nem sikerült feltámasztania.
A rendőrkordon mögött szuveníresek sora zárta le a Lubjanka teret. Az árusok panaszkodnak, hogy a műanyag kalasnyikovok és tankok nem fogynak jobban, mint máskor. Leginkább az orosz zászlót viszik, és megmagyarázhatatlan módon a delfines lufikat.
