Ahmadinezsád levelet írt Bushnak
Hírszerző információ 2006. május 8. 16:39
Az iráni elnök „új utakat” javasolt George Bushnak a „feszültségek” feloldására. Teherán azzal fenyegetőzik, hogy kilép az atomsorompó-egyezményből; Bush a német közszolgálati csatornán egy Irán elleni koalícióról beszél, de békés megoldást szeretne. Chirac és Merkel kényszerítő érvényű ENSZ-határozat elfogadását sürgeti.
Az iráni elnök hétfőn levelet küldött George Bushnak, melyben – teheráni információk szerint – „új utakat” javasol az (általa keltett) „feszültéségek” csökkentésére és a „jelenlegi nemzetközi helyzet” megoldására. A levélben az atomvita nincs konkrétan kiemelve, tartalmáról egyelőre nem tudni többet.
A levelet Svájc teheráni nagykövetségénél adták le, mely az USA érdekeit is képviseli Iránban. 27 év óta ez az első levél, amit iráni elnök küld az amerikai elnöknek. 1979-ben a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakadtak (lásd lenti keretes összeállításunkat).
Levélben fenyegetőznek
Újra kapcsolatban? Vasárnap az iráni parlament szintén levélben közölte szándékait Kofi Annan, ENSZ-főtitkárral: „Világos, hogy ha a főtitkár és az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai nem tudják békés úton megoldani a nézeteltéréseket, a parlament számára nem marad más, mint felkérni a kormányt, hogy vonja vissza aláírását arról a jegyzőkönyvről, amely az atomsorompó-szerződéshez csatolva rendelkezik a nukleáris létesítmények meglepetésszerű ellenőrzésének lehetőségéről”.
A levél arról is tájékoztatta a főtitkárt, hogy az iráni parlament felkérte a kormányt, vizsgálja felül a szerződés 10. cikkelyét, amely körülírja, hogy egy aláíró országnak mit kell tennie akkor, ha ki akar lépni az egyezményből. Az ország egyébként már korábban leállította a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőreinek iráni tevékenységét.
Bush békés maradna
George Bush ugyancsak vasárnap a német ARD televíziónak adott hosszú interjút, melyben kitért Iránra is. „A nemzetek közössége egységes abban, hogy Iránnak nem szabad hozzájutnia az atomenergia katonai felhasználásához, s ez az alapállás egy Irán elleni koalíció alapját képezi” – nyilatkozta az amerikai elnök. Bush szerint „Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, az USA, de Oroszország és Kína is” egyetért ebben a kérdésben.
Blair, Bush, Chirac, Annan: egyetértenek
Bush ugyan nem zárta ki egy katonai válaszlépés lehetőségét, de az utóbbi megszólalásainak mindegyikében igyekszik hangsúlyozni: diplomáciai megoldást akar az atomvitában. Az amerikai elnök szerint egyelőre még csak a diplomáciai folyamat elején tartanak. A német Bild-nek nyilatkozva Bush arról is beszélt: komolyan veszik azokat az iráni nyilatkozatokat, amelyek Izrael megsemmisítésével fenyegetnek.
Vasárnap Jacques Chirac és Angela Merkel is hozzászólt az atomvitához. A francia elnök és a német kancellár kényszerítő érvényű ENSZ-határozat elfogadását sürgette, amely rábírná Iránt az urándúsítással kapcsolatos tevékenységeinek felfüggesztésére.
Tovább tanácskoznak
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagállamának (Kína, az USA, Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország) külügyminiszterei és a német külügyminiszter hétfőn ül össze New Yorkban egy újabb tárgyalásra az atomvita megoldásáról.
Franciaország és Nagy-Britannia már kidolgozott egy „kényszerítő” határozat-tervezetet, melyet az USA és Németország is támogat. Kína és Oroszország azonban ezt várhatóan megvétózza és változtatásokat követel a határozat-tervezeten. Mindkét ország szoros gazdasági kapcsolatokat ápol Iránnal.
ENSZ BT: újra összeülnek
Az iráni főtárgyaló mindeközben Törökországba utazott támogatást kérni országának. Ali Laridzsáni az országba érkezve kijelentette: Irán is ragaszkodik az atomvita békés megoldásához. A főtárgyaló emlékeztetett a nagy múltú és szoros török-iráni együttműködésre, melyből „közös fenyegetettségek és érdekek” fakadnak.
Laridzsáni előre láthatólag tárgyal Recep Tayip Erdogan török kormányfővel és Abdullah Gül külügyminiszterrel is. A török kormány mindezidáig azon az állásponton volt, hogy Iránnak „átláthatóbbá” kell tennie atomprogramját.
Mi történt 1979-ben?
1979. november 4-én – a nemzetközi jog megsértésével – 300 fundamentalista iráni diák elfoglalta az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét és túszul ejtette a bennlévőket.
Azt követelték, hogy szolgáltassák ki nekik a volt iráni sahot, akit rákbetegséggel egy New York-i klinikán kezeltek. Khomeini ajatollah, Irán főpap-diktátora támogatásáról biztosította az akciót.
Az USA diplomáciai és egyéb csatornákon át számtalan kísérletet tett a börtönviszonyok között tartott és állandó életveszélyben lévő 52 túsz kiszabadítására. Carter amerikai elnök 1980 áprilisában még egy tragikus végű fegyveres túsz-szabadítási kísérletre is engedélyt adott.
A túszok csak 1981. január 20-án, 444 napi rabság után szabadulhattak ki, amikor a gazdaságilag mélypontra jutott Irán vezetői – algériai közvetítéssel – „üzletet kötöttek” az amerikaiakkal.
Az USA a 11 milliárd dollárnyi befagyasztott iráni betétet szabadította fel a túszokért cserébe. Ebből 2.87 milliárdot készpénzben és aranyban kaptak az iszlám fundamentalisták, a fennmaradó összeget pedig az ország régebbi adósságainak visszafizetésére fordították.
(Forrás: Spiegel, Focus, MTI, BBC)
