A német náci rendszer feltételnélküli kapitulációjával 1945. május 8-án végérvényesen győzelmet arattak a szövetséges nyugati hatalmak és a Szovjetunió, Winston Churchill szavaival élve, „az emberiség sötét viszályokkal terhelt történetének leggonoszabb és legkegyetlenebb rendszere” fölött.Öt évig és négy hónapig vívták harcukat a kezdetben legyőzhetetlennek tűnő, a modern technika minden eszközével felszerelt német náci hatalom ellen. A szövetségesek már 1941 augusztusában a híres – már a háború utáni jövőt is felvázoló – Atlanti Chartában kimondták: nincs alku és nincs engedmény, a háborút a teljes győzelemig folytatják és a náci rendszer vezetőit bűntetteikért bíróság előtt fogják felelősségre vonni.
Az értelem és az erkölcs egyaránt azt diktálta a nyugati demokráciáknak, hogy a történelem talán legvéresebb háborújában lépjenek szövetségre a tőlük merőben különböző világnézeti alapokon álló Szovjetunióval. A lényeget ugyancsak az eredetileg elkötelezett antikommunista Churchill fogalmazta meg (és bizony, nem ártott volna, ha a Magyarországhoz hasonló vakbuzgó csatlósállamok vezetői odafigyelnek a szavára) „mindenki, aki a nácik ellen harcol, a szövetségesünk, mindenki, aki Hitlert segíti, az ellenségünk”. A nagy szövetség megmentette az emberiség jobbik felét, a kétezer éves zsidó-keresztény kultúrát a barbárság, az elvakult nacionalizmus, a faji felsőbbrendűség őrültségét hirdető „harmadik birodalom” világuralmi agressziójától.
Az elődök harcának eredményeként ma már egy tisztultabb, békésebb világban élő utódok ezen a napon fejet hajtanak az antifasiszta harc hősei, bátor vezetői előtt. A mai művelt világ minden romboló, féktelen eszmével és törekvéssel szembenálló elkötelezettségét hirdeti az is, hogy az Európai Unió a győzelem napját követő május 9-ét (1950-ben az Európai Únió eszméjének hivatalos meghirdetése napját) Európa Nappá, az európai népek közös ünnepévé nyilvánította.
Tudjuk : helyenként tenyésznek, vagy újra születnek az 1945 májusában vereséget szenvedett és elítélt ártó eszmék, a humanitást és a demokráciát tagadó gondolatok, felütik fejüket fanatikus csoportok. Minden tisztességes emberi törekvéssel szembenálló veszélyességüket sohasem szabad lebecsülnünk. Ugyanakkor a Győzelem Napja a jövendőt bevilágító fénnyel hirdeti, hogy:a XXI. századi szabad társadalmak szabad emberei soha többé nem engedik hogy- József Attila szavaival szólva- „táborokba gyült bitangok”, békénket fenyegessék. A szabad világ minden időkre visszavonhatatlanul nemet mondott a fanatikus nacionalizmusra, a világhódító agresszióra, a faji előítéletekre. E tiltásra, a demokrácia és szabadság melletti elkötelezettségre emlékeztet a, Győzelem Napja, az Európa Nap
Szász István
Szász István
