A kérelmező értsen és olvasson németül
Egységesítik a honosítás feltételeit Németországban; megszűnhet az ország különböző tartományai közötti úgynevezett honosítási turizmus.
A tartományi belügyminiszterek hosszú, az egész közéletet átható vita végére tettek pontot az alpesi üdülőhelyen, Garmisch-Partenkirchenben tartott tanácskozásukon, amelyen sikerült kompromisszumra jutniuk. Ezentúl alapvető feltétele a honosításnak – külföldiek letelepedésének, s kiváltképp az állampolgárság megszerzésének -, hogy a kérelmező értsen és olvasson németül. Ennek érdekében kötelezővé teszik nekik a nyelvvizsgát.
Ugyancsak vizsgázniuk kell állampolgári ismeretekből: a teszt az ország történelmére vonatkozó kérdések mellett azt is firtatja, hogy a kérelmező mennyire érti a demokratikus jogrendet, a német alkotmányt, s mennyire fogadja el a férfi és a nő egyenjogúságát. Értenie kell, hogy Németország történelmének része volt a tömeges zsidóüldözés, emiatt az ország történelmi felelősséggel tartozik Izrael állam létjogosultságáért.
Mindezek a normák azért lényegesek, mert az utóbbi időben végzett felmérések és tapasztalati úton szerzett iskolai, közéleti élmények azt jelzik, hogy főként a letelepült vagy letelepülni és állampolgársághoz jutni szándékozó muszlimok körében egyötöd arányban vannak olyanok, akik nem tartják vallásukkal összeegyeztethetőnek a német alkotmányt, illetőleg illegális képződménynek tartják Izrael államot.
A tartományi belügyminiszterek által, szociáldemokrata nyomásra hozott országos hatáskörű kompromisszumos megoldás kevésbé nehéz kérdések megválaszolására kötelezi a kérelmezőt, mint amilyeneket a keresztény pártok által irányított tartományok írtak elő eddig a honosításért folyamodóknak.
Más, főként szociáldemokrata irányítású tartományokba viszonylag könnyen lehetett úgymond bejutniuk a külföldieknek. Ezért e tartományok inkább vonzották a külföldieket, mint a kevésbé liberális térségek. Ennek alapján működött eddig az úgynevezett honosítási turizmus Németországban.
Kertész Éva, Berlin
