Népszabadság * Serfőző Melinda * 2006. május 5.
Spiró György kapja az idén létrehozott Aegon Művészeti Díjat – jelentette be Kepecs Gábor, az alapító cég vezérigazgatója egy tegnapi sajtótájékoztatón. A díjátadó ünnepséget ma délután tartják.
Az Aegon Magyarország Zrt. nemrég jelentette be: új irodalmi-művészeti elismerést alapít – tulajdonképpen a tavaly megszűnt Magyar Irodalmi Díj folytatásaként – Aegon Művészeti Díj néven. A hárommillió forinttal járó díjat mai magyar író kaphatja meg az előző évben napvilágot látott, kiemelkedő szépirodalmi teljesítményéért.
A cég vezetői nemrég felkértek egy szakmai zsűrit, hogy az irodalmi lapok, műhelyek által javasolt, tavaly megjelent művek közül válasszák ki az idei díjazottat. A Babarczy Esztert, Széchenyi Ágnest, Lévai Balázst, Margócsy Istvánt és Radnóti Sándort tömörítő grémium Nádas Péter Párhuzamos történetek, Buda Ferenc Árapály, Lovas Ildikó Kijárat az Adriára – James Bond Bácskában, valamint Spiró György Fogság című regénye közül az utóbbit találta a tavalyi év legjobb magyar regényének. Indoklásuk szerint azért, mert Spiró alapos történelmi kutatások után, a fejlődésregény, a kalandregény és a történelmi tabló hatásait mutató, rendkívül olvasmányos, hiteles művet alkotott.
Újdonság hazánkban, hogy a rangos Herder-díjhoz hasonlóan – amelynek esetében a díjazott ösztöndíjast jelölhet meg – a cég kétmillió forintos társdíjat is alapított, amelyre a díjazott író jelölhet kortárs magyar művészt. Bármely művészeti ágból választhat kiugró fiatal tehetséget vagy akár olyan, jelentős alkotót, akire ezzel az elismeréssel is felhívhatják a figyelmet. Spiró Györgynek ez év szeptemberében kell majd megneveznie az idei társdíjast.
Kepecs Gábor kérdésre válaszolva elmondta: a díjat hosszú távra alapították, és mivel egyedüli cégként állnak mögötte, nem függ másoktól a folytatás, mint korábban a Magyar Irodalmi Díj esetében. Hozzátette: egy díj értékét az is meghatározza, kik kapják meg. Ő pedig bízik abban, hogy az első néhány év díjazottjai majd ezt a rangot is megteremtik.
Szépírók programja
Ismét Csaplár Vilmost választotta elnökének az egyik legjelentősebb hazai írócsoportosulás, a 230 tagot számláló Szépírók Társasága. A szervezet továbbra is küzd az irodalom méltányos támogatási rendszerének megteremtéséért, a születő irodalmi értékek elismertetéséért. Egyebek között saját elismerést alapítottak: június elsején adják át a Szépírók Díját (a díjazott neve egyelőre titok) az Alexandra Könyvesház támogatásával. Hamarosan ösztöndíjakat is osztanak. A társaság tizenkét új tagot választott soraiba, köztük Papp Sándor Zsigmondot, lapunk munkatársát. Programjaik egyike A könyv utóélete című beszélgetéssorozat országszerte, amelyben egy-egy új kötet kapcsán mutatják be tagjaikat. (V. Gy.)
Spiró György
Az 1946-ban született Spiró György 1974-ben Kerengő című áltörténelmi regényével vált ismert íróvá. A XIX. századi Lengyelországban játszódó Az Ikszek 1981-ben jelent meg. Major Tamás kérésére ebből készítette el Az imposztor című drámáját. Darabjait azóta szívesen játsszák magyar és külföldi színházak. Öt nagy terjedelmű regényén kívül írt verseket, novellákat, hangjátékokat, fordított klasszikus és kortárs szerzőket angolból és szláv nyelvekből, tanít az ELTE esztétika tanszékén. Az idén kapta meg a Kossuth-díjat.
Tavaly jelent meg Fogság című regénye, amelyet a szakma részleteinek folyóiratközlései alapján nagyon várt már, és amely nemcsak a kritikusok körében lett népszerű. Egy év alatt öt kiadása fogyott el a könyvnek, amelynek az I. századi Rómában élő zsidó hőse hatalmas utazást tesz Jeruzsálembe, Alexandriába és vissza szülővárosába. Azt a világot ismeri meg, amelyet a birodalom perifériájáról induló kereszténység elterjedése fog gyökeresen megváltoztatni.
