Ehud Olmert izraeli miniszterelnök tegnap bemutatta a kneszetben – parlamentben – kormányát. A kabinetet négy párt alkotja: Olmert Kadima-pártja, a Munkapárt, a Nyugdíjasok pártja és az ultraortodox Sasz-párt.
A kormányt jelenleg 66 képviselő támogatja a 120 közül, de Olmert kifejezte szándékát: kiszélesítené a koalíciót a baloldali Merec (öt képviselő) és az ultraortodox „Tóra zászlaja” (hat képviselő) párttal. Az ellenzéki politikusok, köztük Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök, élesen bírálták a kormányt „túlzott mérete” (25 miniszter), valamint programja miatt, főleg a megszállt területeken létesült zsidó települések „ritkításának”, vagyis egy részük felszámolásának terve miatt.
A testület rangidős tagja, a Nobel-békedíjas, munkapárti Simon Peresz nyitotta meg a centrista Kadima párt által megnyert március 28-i választások nyomán létrejött új összetételű kneszet ülését. Az izraeli törvényhozó testület 58 esztendős története során most először választott elnökévé nőt a kormányzó Kadima párt jelöltje, az 53 éves Dalia Icik személyében.
Olmert a kormányprogramot ismertető beszédében emlékeztetett, hogy ő is a „Nagy Izrael”, vagyis a megszállt területek bekebelezésének híve volt, de végül arra a következtetésre jutott, hogy Izrael zsidó jellegét és zsidó többségét csak az ország felosztásával lehet elérni. A kivonulás a megszállt területek nagy részéről és az elszórt települések felszámolása tehát „a cionista eszme megmentésének egyetlen útja” – mondta. Felszólította a palesztinokat, név szerint Mahmúd Abbász elnököt, hogy hagyjanak fel a terrorral és lépjenek a tárgyalások útjára. „Ha azonban belátható időn belül nem találunk palesztin tárgyalópartnerre, akkor a nemzetközi közösség bevonásával egyoldalú lépések alapján fogjuk megvonni Izrael végleges határait” – jelentette ki. Jól értesült politikai körök szerint Olmert két év múlva akarja megkezdeni a kivonulást a megszállt területek nagy részéről. Addig belső konszenzus kialakítására és nemzetközi támogatás biztosítására fog törekedni. Olmerten kívül egyébként Meir Sitrit miniszter is megemlítette a nemzetiségi problémát és rámutatott, hogy az ország „két nép hazája” és a békéhez csak úgy lehet eljutni, ha mindkét nép, az izraeliek és a palesztinok egyaránt megtalálják benne számításukat.
A palesztinok gyorsan reagáltak Olmert beszédére. Abbász palesztin elnök felszólította az új izraeli kormányt, lépjen a tárgyalások útjára. Kijelentette, hogy a Hamász-vezette kormány nem akadálya a tárgyalásoknak, amelyeket nem az autonómia területén alakult kormány, hanem a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) – amelynek elnöke Abbász – hivatott vezetni. A béketárgyalásokért felelős palesztin vezető, Szaeb Erakat is felhívással fordult Olmerthez, hogy tartózkodjon egyoldalú lépésektől és fogadja el a tárgyalások megújítására vonatkozó felhívást.
Olmert egyébiránt külpolitikai kérdésekről is beszélt. Mindenekelőtt arról a veszélyről, amelyet Irán jelent megítélése szerint Izraelre nézve, egyúttal hangoztatva azonban, hogy az ország képes megvédeni magát a kibontakozó iráni atomprogram fenyegetésével szemben. „Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, amit Irán elnöke mond, mert ő mindent úgy is gondol, ahogy mondja” – figyelmeztette az izraeli honatyákat Olmert, emlékeztetve arra, hogy Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfő többször is Izrael megsemmisítéséről beszélt a nyilvánosság előtt.
Yehuda Lahav, Tel-Aviv
Keretes cikkek
Liebermann felháborodást keltett
Az „Otthonunk Izrael” szélsőjobboldali párt vezetője, Avigdor Liebermann általános felháborodást és nyugtalanságot váltott ki, amikor azt javasolta, hogy „úgy, mint annak idején a náci kollaboránsokat, végezzék ki” az arab képviselőket, akik találkoztak a Hamász megbízottjaival. Az arab képviselők „fasisztának” és „fajgyűlölőnek” nevezték Liebermannt.
Semjén Adrián
