Az „Egri” fedőnevűt ki is tüntette a köztársasági elnök
Hazafi Zsolt 2006. május 4. 07:30
Több állambiztonsági ügynök is dolgozott Antall Józsefre – derül ki Rainer M. János tanulmányából. A történész egy „56-ról szóló konferencián ismertette „Egri Gyula” ügynök sajátos élettörténetét, neki köszönhető, hogy a későbbi miniszterelnök legjobb barátját is beszervezte a titkosszolgálat. „Egri” a gyermekvédelmi szakma egyik meghatározó személyisége lett, tudományos pályafutását a 70. születésnapján átvett köztársasági elnöki aranyérem koronázta meg.
„Egri” ügynök – aki évekig tanított a Toldy Gimnáziumban Antall Józseffel – felderítő munkája, tippjei nyomán szervezték be évtizedekre a néhai miniszterelnök legjobb barátját. Rajta kívül még legalább két-három beszervezésre szolgáltatott „alapanyagot”, és sok tucatra rúg azok száma, akikről Antallon kívül jelentést írt. Emellett református és katolikus plébániákat „látogatott” és – lévén szenvedélyes barlangász – a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társaság vezetőségében kutatott feltételezett ellenséges elemeket.
Rainer M. János történész Az ötvenhatos és az állambiztonság. Egy identitás problémái („Egri Gyula” esettanulmánya) című munkájában bemutatja, hogy egy 1956-os felkelőből miként vált a Kádár-rendszer egyik kiszolgálójává.
Antall József. A figyelem középpontjában (nato.int)
„Egri” középiskolai tanulmányait a budai érseki gimnáziumban folytatta, a visszaemlékezések szerint igen jó tanulóként. 1948-49-ben az Esze Tamás Középiskolás Népi Kollégium tagja lett. A Várfok utcai kollégium igazgatója Takács Lajos néprajzos, választott diák-titkára „Egri” Gyula volt, s közel állt a népi kollégiumos mozgalom akkori vezetőinek egyikéhez. Belépett a Magyar Dolgozók Pártjába. A Szovjetunióba küldték tanulni, ahol a leningrádi Herzen Főiskola pedagógia-pszichológia szakára vezényelték. 1953-ban hazatért és az egri tanárképző főiskola tanára lett, ahol részt vett az 1956-os felkelésben.
1957. január vége felé vehették őrizetbe a BM Heves megyei Rendőrfőkapitányság Politikai Nyomozó Osztálya munkatársai, de B-dossziéjával együtt eltűnt vizsgálatának legtöbb irata is. Január 30-án internálták és a kistarcsai táborba került, ahol 1957. május 20-án beszervezték.
November 15-én szabadlábra helyezték, de nyilvántartó kartonja szerint csak 1958. április 18-án adták át dossziéit a Budapesti Rendőrfőkapitányság Politikai Nyomozó Osztály V. (belső reakció elhárító) alosztályának. Valójában már 1958 februárjától kapcsolatban állt Kállai Lili rendőr századossal, aki a következő években tartótisztje lett.
Először a VI. kerületi Arany János Intézetbe került nevelő tanárnak, majd a budai Toldy Gimnáziumba, ahol 56-os múltja miatt hamar barátságba került ifjabb Antall József történelemtanárral.
Harc Antall Józseffel
Toldyban sokáig róla szólt minden Rainer M. János kutatásai szerint „Egri” 1961 januárjáig általában kéthetenként adott jelentéseinek túlnyomó többsége Antallról szólt. Közvetve akkor is róla írt, ha másokról, barátairól, kollégáiról, a Toldy Gimnázium belső ügyeiről jelentett. Az első pillanatban érzékelte, hogy az iskola központi személyisége Antall. Hetek alatt tagja lett Antall lyukasórákon és tanítás után egy közeli presszóban kávézgató kompániájának. Egy hónappal odahelyezése után Antallal együtt vittek két osztályt kirándulni.
Hamarosan ott ült Antall régi barátainak társaságában a Belvárosi Kávéházban, a dunaparti szállodateraszon. Ősszel már egymás lakásán találkoztak, az 1958-as év vége felé „Egri” összeismerkedett idősb Antall Józseffel, az Antall-család tagjaival és feleségével együtt rendszeres vendége lett az Antall-lakásban időnként tartott összejöveteleknek.
Két és fél éven keresztül „Egri”, a hálózati személy életének középpontjába a kollégája került, de Antall eltávolítása a gimnáziumból mégsem az ő áldatlan besúgásának, hanem az intézmény szektás-kommunista igazgató-helyettesének tulajdonítható.
1960 decemberében Antall körének egyik periférikus tagja, egyik kollégája, Sz. József többek között „Egri” jelenlétében antiszemita kifejezéseket használt. Ő tanúskodott ellene egy olyan fegyelmi eljárásban, amely Sz. Józsefet egyértelműen súlyos következményekkel fenyegette. Antall azonban, aki távolról is megőrizte befolyását a tantestületben, azonnal tudomást szerzett az ügyről, és megszakította kapcsolatát „Egrivel”.
Az ügy egyik mellékszála, hogy a két tanár vitája hatszemközt zajlott: Antall szavait a támadott „Egrin” kívül egy másik hálózati személy, történetesen Antall legbizalmasabb barátja is jelentette az állambiztonságnak.
Küzdelem a pszichében
Rainer M. János tanulmányának egyik különlegessége, hogy próbálja elemezni és értékelni az „Egri” lelkében zajló folyamatokat is. A történész szerint nyilvánvalóan csodálta Antallt, kíméletlenül részletes és erősen ártó szándékú jelentései azonban lefojtott gyűlöletére is rámutatnak. Antall feltételezhetően szembesítette őt legnehezebb identitásproblémáival, egyszersmind segítve azok feloldását – ezt pedig, Antall sikerét, az egyiket sok apró közül, nemigen lehetett megbocsátani.
Rainer M. János. „Egri” önmagával is viaskodott (Hetek fotó) Néhány „mellékkörülmény” csak súlyosbította „Egri” helyzetét. Ezek közé tartozott, hogy vele ellentétben Antallt láthatóan semmiféle identitásprobléma nem gyötörte. Antall a keresztény köztisztviselői középosztályi azonosságtudat és a személyes kivételesség egészen tiszta, sziklaszilárd képleteként jelenik meg a jelentésekben.
Jelentéseinek nyelvezete érzékelteti „Egri” kiútkereső próbálkozásait is.
Új – vagy inkább első – szakmai identitás felépítésében látta a lehetőséget; ebben építhetett képzettségére, kitűnő kapcsolateremtő készségére, kezdeményezéseinek erejére és – minden hálózati skizofrénia ellenére – személyiségének erejére is. Tudományos munkákat – lélektani, pedagógiai, neveléstörténeti tanulmányokat – kezdeményezett kollégái és Antall körében. „Egri”, azaz Mikus Gyula a magyar gyermekvédelmi szakma egyik meghatározó személyisége lett, tudományos pályafutását a 70. születésnapján átvett köztársasági elnöki aranyérem koronázta meg.
