Az új miniszterek személyéről a hét második felében várható megállapodás
Jó ideig marad a bizonytalanság Lengyelországban; a múlt héten megalakult új kormánynak sincs parlamenti többsége. Hosszú hetek alkudozása után megszületett ugyan a koalíciós megállapodás a Jog és Igazságosság (PiS) és az Önvédelem között, de a többséghez még meg kell nyerni tizenhárom képviselő támogatását.
A Kaczynski ikreket ábrázoló maszkosok a május 1-jei felvonuláson. A két politikus IV. köztársaságot ígér (fotó: Reuters – katarina Stoltz)
A keresztény-konzervatív PiS és a radikális jobboldali Önvédelem párt a múlt héten aláírta a koalíciós szerződést. Mivel a Lengyel Családok Ligájának (LPR) végül csak néhány szakadár képviselője csatlakozott hozzájuk, a kormánynak egyelőre nincs többsége a szejmben. A megállapodással – amelynek révén a koalíciónak 218 képviselője van a 460 fős alsóházban – az elhúzódó politikai válságból kivezető első határozott lépést kívánták megtenni az új kormány megalakítói. A kabinet összetételéről a hét második felében kezdődnek meg a tárgyalások. A PiS vezetői továbbra sem tettek le arról, hogy a későbbiekben megteremtsék a többséget.
Az egyik lehetséges partnerre, a baloldali Parasztpártra (PSL) inkább már csak elvileg számíthatnak, miután a vezetői csütörtöki tanácskozásukon – a hosszas, de nekik kevés eredményt hozó koalíciós tárgyalások tanulságait levonva – elvetették a kormányba lépés lehetőségét. A másik partner a politikai paletta jobb szélén álló Lengyel Családok Ligájának még megmaradt 18 képviselője lehetne. A párt elnöke, Roman Giertych azonban egyelőre nem kíván belépni a koalícióba. Az ő döntésével szemben csatlakozott a kormányhoz Boguslaw Kowalski alelnök, aki hét képviselőtársával kilépett a pártból, és külön frakciót alakított Parlamenti Nemzeti Kör (NKP) néven.
Nagy álmok
A PiS-nek minden támogatásra szüksége van, hiszen jelentős reformfolyamatokat kíván beindítani. A párt két legtekintélyesebb politikusa, a Kaczynski ikerpár (a párt elnöke, Jaroslaw és az államfő Lech) nagy változásokat álmodott meg. A két fivér a kampányban nem kevesebbet ígért, mint a IV. köztársaság megteremtését. Az üzenet egyértelmű: a rendszerváltás után az ország tévúton haladt. Az új, általuk létrehozandó Lengyelországban az állam és az egyház minél erősebb összefonódását kívánják megvalósítani, ebben a törekvésükben az Önvédelem és a Lengyel Családok Ligája is a legmesszebbmenőkig támogatja őket. Az új Lengyelországnak olyan médiafelügyeletet szerveznének, amely a keresztény értékrenddel össze nem egyeztethető médiamegnyilvánulásokat, így az erőszakos, valamint a szex- és a pornóműsorokat a lehető legegyértelműbben kiszorítaná. A PiS központi programja a szociális különbségek csökkentése; szerintük a lengyel vezetés nem hagyhatja magukra a leszakadókat, ezt pedig az államnak a gazdaság feletti kontrollja garantálhatja. A kormánynak megdöbbentő területi különbségekkel és 17 százalékos munkanélküliséggel kell szembenéznie. A PiS lényegében a szabad piaci folyamatok fékezésére, egy új, katolikus értékrenden alapuló, szociálisan gondoskodó Lengyelország megteremtésére vállalkozott.
Segítség a szélről
Ehhez azonban szélsőséges, kirekesztő, EU-ellenes pártokkal kellett megállapodnia. Az LPR azzal kampányolt – s ezektől a nézetektől a pártból kivált, a kormánnyal már szövetségre lépett NKP sem áll távol -, hogy Lengyelországnak nincs helye az Európai Unióban. A kormányra lépés feltételeként pedig az EU-csatlakozási szerződés felülbírálatát kérték és garanciát arra, hogy Lengyelország kívül marad az eurózónán. Az Önvédelem egyik legmarkánsabb ismertetőjele is az Európai Unió elleni kiállás volt. Az utóbbi időkben azonban – leginkább a pártelnök, Andrzej Lepper hatalmi ambícióinak köszönhetően – ez a párt szalonképesebb arculatot próbál kialakítani. Az Önvédelemnek a külföldi tőkével és a privatizációval szembeni ellenséges politikája azonban feltehetően sokat fog ártani a lengyel kormánynak.
Az új miniszterek személyéről a hét második felében várható megállapodás. Az már most biztosnak tűnik, hogy a mezőgazdasági miniszter Lepper lesz. Az Önvédelem vezetője emellett a miniszterelnök-helyettesi posztot is megkapja. Pártja mindezeken túl még egy – feltehetően a munkaügyi – minisztérium vezetésére fog megbízást kapni.
A LPR-ből kiszakadó és a kormányhoz csatlakozó, hétfős frakcióval rendelkező NKP vezetője, Boguslaw Kowalski a gazdasági minisztérium államtitkári posztjára számíthat. Emellett az NKP megállapodási szerződést írt alá a PiS-szel az őszi önkormányzati választásokon való együttműködésre. Kazimierz Marcinkiewicz miniszterelnök (PiS) – nyitott kapukat hagyva a koalíció bővítéséhez – egyelőre nem tervez változtatást azoknak a tárcáknak az élén, amelyeket eredetileg a koalícióból ezúttal kívül maradó Parasztpártnak szántak.
Brüsszel figyel
Eközben Brüsszel fokozottan figyeli a lengyel politika jobbra sodródását. Érthető ez, ismerve az Önvédelem korábbi megnyilvánulásait, illetve Lepper véleményét az európai egységről. Lepper mindig Keleten keresett barátokat, részben azért is kapta meg az agrártárcát, mert a kormány reményei szerint a kapcsolatainak köszönhetően jobban megnyílnak az orosz piacok a lengyel mezőgazdasági termények előtt.
Az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács várhatóan nem fogja bírálni Lengyelországot Lepper kormányra kerülése miatt, de nagyon fog figyelni. Tiszteletben tartja a lengyel választók döntését, ha azonban Lepper megpróbálja eltéríteni az országot az európai értékektől, akkor Varsó elszigetelődhet az unióban. A tagállamok vezetői most nem akarják ugyanazt a hibát elkövetni, mint 2000-ben Jörg Haider osztrák politikus pártjának kormányra kerülésekor. Akkor az Ausztria elleni diplomáciai szankciók nem vezettek eredményre, viszont az osztrákokat felháborította, hogy az unió beavatkozik az ország belügyeibe. Ez pedig fontos tényező, hiszen az EU nem akarja elidegeníteni a legnagyobb új tagállam polgárait. Ráadásul Lepper nem tett antiszemita kijelentéseket, és az uniónak is egyre elfogadhatóbb hangnemben politizál. Brüsszelt jobban aggasztja, hogy a koalícióban a PiS még inkább jobbra tolódhat, a vezetőit az Európai Bizottság már kénytelen volt figyelmeztetni, hogy ne fenyegetőzzenek a melegek jogainak korlátozásával és a halálbüntetés visszaállításával.
Mészáros Gyula, Gdansk
