Meglepetéssel olvastam Tamás Gáspár Miklós (Szexuális politika Mucsán, április 1.) írásában, hogy e tisztelt gondolkodó szerint az „Ószövetség” ugyan elítéli a homoszexualitást – „de hát az Ószövetséget olyan emberek írták, akik nem találtak magyarázatot az évszakok váltakozására, és nem tudták, miért esik az eső”.
Anélkül, hogy a cikkben fejtegetett szexuális politika és az azzal kapcsolatos homoszexualitás erkölcstelen mivoltára itt mélyebben kitérnék, véleményem szerint önmagában ez a – félmondat erejéig megeresztett – kurta kis okfejtés megérdemel egy rövid kis elgondolkodást…
Az érvelés azt a kis tanmesét juttatja az ember eszébe, amikor a pereskedő megrendelő és a kemény hóeséstől fennakadt szállító kocsis a rabbi elé járul igazságtételért. A rabbi hosszú tanakodás után kimondja a szállítóra nézve elmarasztaló ítéletet, mondván, hogy a természetbeli akadályokra felkészülve annyira korán kellett volna indulnia, hogy a hóesés ne jelenthessen problémát. Amikor a szállító látja, hogy minden, a döntés elleni érve kudarcot vallott, magát a döntés alapját, a Tórát próbálja meg hitelteleníteni azzal az érveléssel, hogy „hogyan hozhat a rabbi a sivatagban írt Tóra alapján olyan kérdésben döntést, amelyben a hóesés is közrejátszik, amikor a sivatagban nem is volt hó?”
Kínosan ismerős az a leegyszerűsítő, marxizáló történetfelfogás, amely szerint a történelem régmúlt korszakok ismeretei állandó meghaladásának dinamikájából táplálkozik.
Nem hiszem, hogy bárki úgy gondolná, hogy ez lenne az az érték, amely Mózes erényeit, jelentőségét legjobban jellemzi, de a Tóra isteni üzenetének papírra vetője mellesleg éppen hogy tudta, hogyan változnak az évszakok, és miért esik az eső. Aki nem hiszi, olvassa el a Bibliát. Tanulmányozza többek között az alábbi bibliai helyeket: 1 Mózes 8:22., 5Mózes 11:14., 1 Királyok 18:44-45., 2Királyok 3:17., Jeremiás 5:24., Joél 2:23., Ámosz 4:7. Nem kell azonban a Biblia forrásait megtekintenünk ahhoz, hogy tudjuk, a Biblia keletkezésének a korában már az egyiptomi tudósok is nemcsak hogy tudták az évszakok és az eső okát, hanem mély csillagászati ismeretekkel is rendelkeztek.
Mindemellett azonban ha fel is tételezzük, hogy a Biblia szerzője talán nem mindent ismert abból, amit a mai természettudomány tudósai tudnak, érvelési alap lehet-e ez arra, hogy megkérdőjelezzük a Tóra erkölcsi tanításainak univerzális üzenetét, amely civilizációnk etikájának alapja? Vagy megkérdőjelezhető a „Ne ölj!” vagy a „Ne lopj!” igazsága azzal, hogy Mózes nem ismerte az atomenergiát?
Köves Slomó
rabbi
a forrás Népszabadság 2006. április 26.
404
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Több, mint 700 munkatárssal készítjük kiemelkedő színvonalú termékeinket és biztosítjuk szolgáltatásainkat. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít portfóliónk. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
