Bush továbbra sem zárja ki a katonai opciót
Máthé András 2006. május 2. 10:15
Az iráni elnök szerint országa, nukleáris programjának köszönhetően, hamarosan „szuperhatalommá” válhat, melyet semmilyen körülmények között nem hajlandóak feladni. Az ENSZ BT öt állandó tagállama és Németország vezetői ma és holnap azért találkoznak, hogy ezt megakadályozzák.
Párizsban találkoznak ma az „iráni hatoknak” nevezett államok képviselői, hogy megtárgyalják a közel-keleti ország atomprogramja, illetve az ENSZ által ennek leállítására Teheránnak adott határidő lejárta miatt kialakult helyzetet. A Világszervezet Biztonsági Tanácsának öt tagja (Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Oroszország és az Egyesült Államok), valamint Németország maga is megosztott a hogyan tovább kérdésében.
Az ENSZ BT is megosztott Irán ügyében (fotó: department.gov)
Irán egy hónappal ezelőtt kapott a NAÜ-től 30 napos határidőt arra, hogy szüntesse be urándúsítással kapcsolatos tevékenységét. Ennek ellenére nemhogy nem függesztették fel az atomprogramot, de 164 urándúsító centrifuga sorba kötésével megkezdték az urándúsítást. Ennek tudatában nyilvánvaló volt a NAÜ döntése. Mindezek ellenére az iráni vezetés magabiztosnak tűnik.
„Nem törődünk semmiféle határozatokkal”
Az iráni elnök múlt héten jelentette be egy nagygyűlésen, hogy nem törődnek a nemzetközi felhívásokkal, és semmilyen körülmények között nem fogják előrehaladott állapotban lévő atomprogramjukat felfüggeszteni. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök azt is közölte, hogy országa várhatóan rövid időn belül szuperhatalommá válhat, és ebben senki nem akadályozhatja meg őket. Mint mondta: „Akik szeretnék megakadályozni az irániakat jogaik gyakorlásában, azoknak tudniuk kell, hogy nem törődünk semmiféle határozatokkal.”
Egyelőre nem kell szankcióktól tartaniuk az irániaknak (fotó: wildboar.net) Ahmenidzsenád mindeddig „szalámi taktikát” követve megpróbálta megosztani az ENSZ BT tagjait, nem is eredménytelenül. Egyelőre úgy tűnik, számíthat Kína és Oroszország türelmére – Teherán mindkét államnak fontos gazdasági partnere. Pekingnek olajat ad el, míg Moszkvától technológiát (többek között haditechnológiát) vásárol.
Ugyanakkor egyes hírek szerint alsóbb diplomáciai szinteken közvetlen párbeszéd is folyik Irán és az Egyesült Államok között a kérdésről. George W. Bush egyelőre úgy nyilatkozott, a diplomáciai erőfeszítések még csak most kezdődnek el igazán, bár ezúttal sem volt hajlandó kizárni katonai fellépés lehetőségét.
Mi jöhet ezután?
Egy lehetséges menetrend szerint holnap a hatok részletesen is megtárgyalják a NAÜ jelentését, majd jövő kedden összeül a Biztonsági Tanács, hogy határozatot hozzon – gazdasági szankciók azonban ekkor sem valószínűek.
Az új iráni rakéták Európát is elérhetik Az iráni atomprogrammal kapcsolatos aggodalmakat tovább fokozza, hogy az izraeli hírszerzés nemrég közölte: Teherán 2500 kilométer hatósugarú hordozórakétával rendelkezik. Ezzel Európa déli részét, illetve Izraelt is el lehet érni. A rakétával elérhető lehet akár Európa délkeleti csücske is, Irán azonban állítólag Izraelre és a Közel-Keleten lévő amerikai katonai bázisokra koncentrál.
Biztonságpolitikai szakértők szerint atomtechnológia nélkül Iránnak nem érdemes rakétákat fejleszteni. Az Iránban fejlesztett harci eszközök elavult, csaknem 30 éves technológiájúak, amelyek csak akkor lehetnek hatékonyak, ha a hagyományos töltet helyett atomtöltettel szerelik fel a rakétákat.
(MTI/Index/Inforádió/BBC)
