A lázadók nem bíznak a szudáni kormány ajánlotta feltételekben – Bush elnök népirtásról beszél
Népszabadság * Hírösszefoglalónk * 2006. május 2.
Bush elnök a Fehér Ház Darfur-tanácskozásán, a kép jobb szélén az egykori szudáni gyermekrabszolga, Simon Deng Kép: REUTERS – Jason Reed Néhány órával a nemzetközi közvetítők, az Afrikai Unió által az egyezség elérésére megszabott határidő lejárta előtt a két fő szudáni lázadó szervezet elutasította a kormánnyal kötendő békemegállapodás aláírását.
A szudáni kormányzat azt állította, kész a nyugat-szudáni Darfur tartományban dúló polgárháborút, a menekültválságot lezárni, megoldani hívatott békemegállapodás aláírására. A Szudáni Felszabadítási Hadsereg (SLA) és az Igazság és Egyenlőség Mozgalma (JEM) lázadó szervezetek szóvivői a két szervezet vezetőinek megbeszélése után a nigériai fővárosban bejelentették: nem fogadják el a Darfur-megállapodást.
Az elutasítást azzal indokolták, hogy nem világos az egyezmény végrehajtásának módja, s a békeszerződés nem tartalmazza kulcsfontosságú követeléseiket, egy darfuri származású szudáni alelnök kinevezését és a tartomány nagyobb önállóságát.
A közvetítők április 23-án terjesztették a szudáni kormányzat és a lázadók elé a megállapodás szövegét, amely a csaknem két éve folytatott béketárgyalásokon felmerült minden kérdést szabályoz: a hatalom és a természeti kincsek megosztását, Darfur jogállását, és a fegyveres csoportok – a lázadók és a kormányt támogató Janjaweed arab milíciák – leszerelését.
Darfurban az elmúlt években több százezer ember vesztette életét, s több mint kétmilliónyian kényszerültek otthonuk elhagyására.
A darfuri válságövezet nyugati, Csád határán lévő térségében 150 fegyveres tegnap megtámadott egy menekülttábort. A Reuters szerint nem tudni, a csoport kiket képviselt, banditákat, a Janjaweedet (szudáni kormányerők), vagy a lázadókat. A támadók elhajtották az ott élők egyetlen megélhetési forrását, az ezerfős marhacsordát, valamint négy embert megöltek. Csádban két nap múlva elnökválasztást tartanak.
Tízezrek tüntettek Washingtonban és az Egyesült Államok más városaiban a Darfur térségében zajló etnikai tisztogatás megállítását követelve több mint száz szervezet együttes felhívására.
Elie Wiesel Nobel-békedíjas író az amerikai kongresszus közelében egybegyűltekhez szólva hétfői lapbeszámolók szerint „zsidóként és az emberiség tagjaként” arra figyelmeztetett, hogy a „hallgatás mindig a gyilkost segíti, sohasem az áldozatot”. A közvéleményt népszerűségét bevetve mozgósító George Clooney filmszínész, aki apjával, Nick Clooney újságíróval nemrég Darfur térségében járt és menekülttáborokat keresett fel, beszédében a XXI. század első népirtásának nevezte azt, ami Szudánban zajlik.
„Nem állítottuk meg a holokausztot, a kambodzsai és a ruandai öldöklést, de ennek a népirtásnak most véget kell vetnünk” – fogalmazott Nick Clooney.
Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti frakciójának vezetője és Barak Obama demokrata párti szenátor is jelen volt és beszédet mondott a megmozduláson. Pelosi kijelentette, hogy a Demokrata Párt és George W. Bush elnök ez ügyben kivételesen egyetértenek: véget kell vetni ennek a népirtásnak.
Bush elnök korábban maga is népirtásnak nevezte a darfuri kegyetlenkedéseket, melyek ellen tüntetések voltak San Franciscóban, Seattle-ben és más amerikai városokban is.
Olaj, a krízis egyik eleme
Az északi arab, muzulmán törzseket és a déli keresztény, vagy helyi, animista vallásokat követő, etnikailag fekete-afrikai csoportok között évtizedek óta tartó válság (amelynek Darfur csak egy eleme) fontos része az olaj. Szudánban az olajgazdagság új keletű, az ipari kitermelés 1997 óta tart, 1999-ben indult meg az export, jelentős bevételhez juttatva az Afrikában is szegénynek minősített Szudánt.
Tűzharcot vívtak a Sínai-félszigeten
A Sínai-félszigeten tűzharcban egy feltételezett terroristát agyonlőttek, négy másikat pedig elfogtak a múlt heti robbantásos merényletek elkövetőinek, szervezőinek felkutatására indított hajsza során.
Az Akabai-öbölben, a Sínai-félsziget délkeleti partvidékén fekvő Dahab üdülőhelyen egy hete történt merényletsorozatban 18 ember vesztette életét. Az egyik bomba egy magyar nő életét is kioltotta, súlyos égési sérüléseket szenvedett férjét a minap szállították Budapestre. A múlt héten két öngyilkos merényletet követtek el a Sínai-félsziget északi részén rendőrök és a Többnemzetiségű Erők és Megfigyelők (MFO) tagjai ellen. A merényleteknek nincs áldozata (kivéve a két merénylőt, akit darabokra szaggatott saját bombája.) Az MFO-ban magyar katonák és rendőrök is részt vesznek.
A magyarok 1995 óta vesznek részt a három biztonsági zónát (A, B és az izraeli határmenti C zóna) felügyelő MFO-erőkben. Az A zóna az Egyiptom felé eső, nyugati partszakaszt, a B zóna pedig a középső, nehezen járható, hegyes vidékeket öleli fel. A hírek szerint a feltételezett terrorcsoport a B zónában rejtőzhet. A Sínaí-félsziget státusátról kötött nemzetközi egyezmény megszabja a térségben tartózkodó egyiptomi fegyveres erők létszámát, összetételét.
Lapunk információi szerint az MFO egyelőre nem vesz részt a terrorista erők elleni műveletekben, noha a szükséges feltételek (gyorsan mozgó, könnyűfegyverzetű, helikopteres alegységek rendelkezésre állnak.
Jelenleg a magyarokat 26 katona és 15 rendőr képviseli. Egyévenként váltják egymást, katonai és „normál” rendőri feladatokat (ellenőrzés, közúti rendfenntartás) látnak el. (D. P.)
