Feltételesen egy év szabadságvesztésre ítélték szerdán Bécsben John Gudenus nyugalmazott katonatisztet, a bécsi parlament felsőházának volt tagját, aki kétségbe vonta több nyilatkozatában, hogy a náci harmadik birodalomban gázkamrák működtek.
A bécsi tartományi esküdtbíróság a náci szervezetek újralapítását, a náci propagandát, ezenkívül a holokauszt tagadását szankcionáló 1947-es tilalmi törvény alapján visszaesőként ítélte el Gudenust. A törvény alapján 1-től 10 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik a holokauszt tagadóit. Emellett megfoszthatják őket a nyugdíjuktól is, de ez utóbbi büntetéstől eltekintett az esküdtbíróság.
John Gudenus hórázik. Maradt volna a táncnál…
Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) egykori tagja már 1995-ben kénytelen volt lemondani képviselőházi mandátumáról a náci gázkamrákkal kapcsolatos nézetei miatt. Hamarosan a felsőházban kapott mandátumot pártja bécsi tartományi szervezetének a megbízása alapján. Tíz évvel később a nyugalmazott ezredes több nyilatkozatában is relativizálta a gázkamrák kérdését. Tavaly áprilisban ugyanis több osztrák tömegtájékoztató eszköznek is úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint gázkamrák nem a harmadik birodalomban, hanem Lengyelországban voltak, és így áll ez a tankönyvekben is. Azt hangoztatta, hogy fizikailag és tudományosan is meg kellene vitatni a gázkamrák létezésének a kérdését. A mauthauseni koncentrációs tábor meglátogatásakor pedig kijelentette, hogy egy fényképen a foglyok „egész jól néznek ki”, jobban, mint ő.
Gudenus kijelentései hatalmas vihart kavartak Ausztriában, a politikus kilépett pártjából, Wolfgang Schüssel kancellár pedig nyilatkozatban határolta el magát a törvényhozó kijelentéseitől. A kereszténydemokrata kormányfő leszögezte: egyszerűen nem való egy demokratikusan választott testületbe olyan személy, aki tagadja, vagy viszonylagossá próbálja tenni a holokauszt borzalmait.
Gudenus mentelmi jogát egyhangúlag vonta meg tavaly a bécsi tartományi parlament, a már 66 éves egykori politikus mandátuma – amelyről nem mondott le – a tavalyi bécsi tartományi választások kiírásával szűnt meg. Gudenus a bécsi bíróságon tagadta állításait, és nyelvtani fejtegetésekbe bocsátkozott azzal kapcsolatban, hogy a harmadik birodalom csak 1933 és 1938 között létezett, mert az Anschluss (Ausztria bekebelezése) után már Nagynémet Birodalom volt a Hitler vezette Németország. A bíróság azonban nem fogadta el a vádlott és ügyvédje védekezését. Az ítélet még nem jogerős, Gudenus ügyvédje semmisségi fellebbezést nyújtott be.
(MTI)
