A politikai és gazdasági kockázatok is csökkentek Magyarországon
Kósa András 2006. április 26. 18:20
Magyarországon a politikai kockázat alacsony, a gazdasági közepes, utóbbin elsősorban a magas államháztartási hiány ront – áll a Political Capital és a Figyelő szakértői által közösen készített ország jelentésében. Az egyes részterületeket vizsgálva kiderül, hogy a külföldi befektetési kedv csökkenhet a jövőben, és továbbra is magas az előítéletesség.
Elsősorban a kormányzati stabilitás növekedésének köszönhető, hogy tavaly csökkent a politikai kockázat Magyarországon – áll a (Hírszerző tulajdonosi köréhez tartozó) Political Capital Institute és a Figyelő közös ország jelentésében. A 2004-es kormányfőváltás után tavalyra Gyurcsány Ferenc megerősítette pozícióját, ezen kívül a két évvel ezelőtti tízhez képest 2005-ben csak három minisztercsere történt a kormányban.
„Törvény gyár” lett a parlament (forrás: mkogy.hu)
A tavalyi Politikai Kockázati Index (PRI) így 70-es értéket kapott egy százas skálán, ahol a magasabb pontszám magasabb stabilitást jelölt. További stabilizáló tényező volt, hogy tavaly enyhén nőtt a közintézményekbe (így a kormányba is) vetett bizalom, javult a nyomozások eredményessége, gyorsult az ügyintézés a bíróságokon. Egy ponttal csökkent ugyanakkor 2004-hez képest a jogbiztonság „alindexe”, ez a Political Capital szerint elsősorban a „törvényalkotási dömpingnek” köszönhető, valamint annak, hogy növekedett a mulasztásos alkotmánysértések száma.
Némileg csökkent a fiatalok antiszemitizmusa
Bár a felmérések szerint a 14-18 éves korosztályban tavaly némileg csökkent az idegenekkel szembeni elutasítás és az antiszemitizmus, a romák elutasítottsága azonban változatlanul nagyon magas, igaz, ezt az attitűdöt egyre kevesebben vállalják nyíltan is. Továbbra is politikai nyomás nehezedik ugyanakkor a közmédiumokra, és elmaradtak a korrupció visszaszorítására tett intézkedések.
A Figyelő Gazdasági Kockázati Indexe 55,5 pontos lett, ami gyakorlatilag megegyezik az előző évivel (55). A lap által felkért szakértők ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy a viszonylag kedvező érték alapvetően két külső tényezőnek köszönhető.
Csökkenhet a befektetői kedv, ha marad a magas hiány
Így hosszú idő után némi javulást mutat a német gazdaság, és általában konjuktúra jellemzi a többi exportpiacot is. Ezen kívül továbbra is magas a nemzetközi gazdaság „hozaméhsége”, így keresettek a feltörekvőnek nevezett országok állampapírjai, melyek az átlagnál magasabb kamatot kínálnak. Utóbbi tendenciában azonban már most változás tapasztalható, úgy tűnik, a befektetők számára egyre inkább meghatározó lesz, hogy a célország költségvetése mennyire stabil.
Így fordulhatott elő például, hogy az utóbbi hetek nemzetközi pénzügyi árfolyamváltozásai az egyébként egymással semmilyen kapcsolatban nem lévő Magyarországot, Izlandot és Új-Zélandot érintették leginkább negatívan. A szakértők szerint ezeket a hatásokat csak egyféleképpen lehet kiküszöbölni: rövid távon a költségvetési stabilizációval, illetve az államháztartás reformjával.
