Miért volt az jó a hétfő esti egyiptomi merényletek elkövetőinek, hogy akciójuk következtében 23 ember meghalt és több, mint hatvan megsebesült? A Nyugat, vagy ahogy ők szeretik mondani, a kereszténység elleni gyűlölet hajtotta őket? Dehát a halottak között csupán három európai van, a többi húsz muzulmán! Az iszlám terroristák rendszeresen azzal indokolják tetteiket, hogy a Nyugat előítéletes, sőt ellenséges az muzulmánokkal szemben. Vajon kevésbé lesz az, ha most megtudja, hogy a külföldi áldozatok között egy gyerek is van?
Az elkövetők – csakúgy, mint a tavalyi három hasonló akció végrehajtói – nyilvánvalóan az általuk árulónak, a Nyugat és Izrael kiszolgálójának tartott kairói kormányzatra akartak csapást mérni. Egyiptom jelentős részben az idegenforgalomból él, és ha a turisták elmaradnak – márpedig az ehhez hasonló merényletek nyomán ez fenyeget – akkor az ország gazdasága lehanyatlik, az emberek nyomorba süllyednek, és ez – így számítanak a terroristák – elkeseríti és az ő karjaikba hajtja őket. A számítás nem teljesen abszurd – Palesztinában és Irakban félig-meddig be is vált.
Csakhogy Egyiptom nem Palesztina és nem Irak – nem áll külföldi megszállás alatt. Valószínűbb, hogy az emberek többsége az ilyen merényletek hatására inkább szembefordul az iszlám terrorizmussal. Ezt az elkövetőknek is tudniuk kell, hiszen, bár nyilvánvalóan fanatikusok és beszűkült tudatállapotúak, de azért nem gyengeelméjűek. Az ember inkább valamiféle nihilizmust sejt tetteik mögött, egyfajta gyermekien gonosz felelőtlenséget. Mintha csak a terrorcselekmény látványosságát, hírértékét érzékelnék, de vakok lennének az ahhoz kapcsolódo emberi szenvedésre.
Ha a merényletet máshol követik el és az áldozatok amerikaiak vagy izraeliek, akkor az arab utca embere hajlamos arra, hogy érzéketlenül, sőt, kárörömmel reagáljon. Ennek a hozzállásnak – ennek a közegnek – kell megváltoznia ahhoz, hogy a hatóságok eredményesen léphessenek fel a muzulmánokat is fenyegető terrorizmus ellen. Mert az nem válogat. Kepecs Ferenc
Kepecs Ferenc
