Forrás: Magyar Hírlap

Viczkó Tamás, a palesztin labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya

Viczkó Tamás, a palesztin labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya hazatért, mert az egyetlen szponzor – Tayseer Barakat, a Kuvaitban élő palesztin üzletember – nem bírja tovább finanszírozni a csapatot. Viczkó eredményes munkát végzett, irányításával a palesztin válogatott tizenhét helyet ugrott a FIFA világranglistáján, s jelenleg a 115.

– Hogy került a palesztin válogatott élére?

– Kuvaitban voltam klubedző, és felkerestek a palesztinok, hogy legyek az osztrák Alfred Riedl szövetségi kapitány pályaedzője. Elfogadtam, 2004 januárjától dolgoztam a csapatnál. Két éve Hévízen edzőtáborozott volna a palesztin válogatott, de az izraeli hatóságok tizenkét játékost nem engedtek el. Riedl lemondott, és vele együtt én is. Hazajöttem, de néhány nap múlva felhívtak, és kérték, hogy az Irak elleni vb-selejtezőre készítsem fel a csapatot. Én pedig igent mondtam. Lejátszottuk az Irak elleni meccset, majd ismét hazatértem.

– És mikor ment vissza újra?

– Idén januárban hívtak ismét a válogatotthoz, ezúttal Azmi Nassar kapitány munkáját segítettem. Kairóban egyeztünk meg, és Jordániában, Ammánban készítettük fel a csapatot. A kapitány január végéig bírta, akkor egy súlyos műtéten esett át, s mivel én voltam a segítője, engem kértek fel kapitánynak.

– Egyáltalán: van Palesztinában bajnokság?

– Van, de csak amolyan amatőr bajnokságféle. Nem meglepő tehát, hogy a legjobb palesztin válogatott játékosok Chiléből érkeztek a meccsekre, illetve az edzőtáborozásokra. Azt hiszem, jól mutatja az ottani helyzetet, hogy én egyetlen percet sem töltöttem Palesztinában.

– De hogy kerülnek Chiléből palesztin játékosok a válogatottba?

– Úgy, hogy a 19. század végén több mint százezer palesztin származású ember emigrált Chilébe. Létrehoztak egy Palestino nevű futballklubot, amely kétszer is bajnokságot nyert, legutóbb 1978-ban. A Palestino klub focistái ma is büszkén vállalják nemzetiségüket, még akkor is, ha már közöttük alig van olyan, aki beszél arabul. A Palestino focistái ma is büszkén vállalják nemzetiségüket, még akkor is, ha alig van már közöttük olyan, aki beszél arabul.

– Milyen eredményeket ért el a válogatottal?

– Idegenben 2-0-ra vertük Bahreint, majd Pakisztánt 3-0-ra. Februárban az ázsiai kupa selejtezőjén kétgólos vereséget szenvedtünk Kínától, de később nagy meglepetésre Ammánban, ahol a hazai mérkőzéseinket játszottuk, 1-0-ra győztünk Szingapúr ellen, így csoportunkban a negyedik helyen állunk. Most minden csapatnak három pontja van.

– Hogyan tartotta a taktikai értekezleteket, ha ennyi helyről verbuválódott össze a válogatott?

– Én angolul beszéltem, a pályaedzőm lefordította a játékosok többségének arabra, s hogy a Chiléből érkezettek is értsék, az egyik játékosunk tolmácsolta angolról spanyolra.

– Most mitől függ, hogy visszautazik-e, vagy a magyar labdarúgásban vállal feladatot?

– Attól, hogy Nassar felépül-e teljesen az operáció után, és leülhet-e ismét a kispadra. Ha igen, akkor valószínűleg számít rám, ha nem, akkor itthon szeretnék munkát vállalni. Egyetlen egy edzőkolléga helyére sem török, de a külföldön szerzett tapasztalataimat jó szívvel ajánlanám a magyar labdarúgásnak is.

Burkovits Ferenc

Comments are closed.