Az orosz gázóriás új piacokat keres, ha korlátozzák terjeszkedését
Népszabadság * Munkatársainktól * 2006. április 21.
A Gazprom moszkvai „főhadiszállása”Kép: REUTERS – Grigory Dukor Ha Európa figyelmen kívül hagyja a Gazprom érdekeit, és akadályozza terjeszkedését, az orosz gázipari óriás más piacok felé fordul – figyelmeztetett tegnap a Gazprom vezére. Az EU energiaügyi biztosa szerint a váratlan fenyegetés igazolja az unió korábbi aggodalmait.
Gázcsatát megelőlegező nyilatkozatháború robbant ki tegnap, miután az orosz Gazprom elnöke megfenyegette Európát: amennyiben az EU-tagállamok kormányai megakadályozzák, hogy az orosz cég közvetlen befolyást szerezzen az ellátórendszerekben, a jövőben a gázszállításokkal is más régiókra fognak koncentrálni. Alekszej Miller, a gázóriás elnöke az EU nagyköveteivel folytatott tárgyalásai után közölte: nem vezet jó eredményekre, ha a Gazprom külföldi tevékenységét megpróbálják korlátozni, és a gázszállításokat „politizálni”. Emlékeztetett rá, hogy aktívan keresik a piacokat Észak-Amerikában és Ázsiában is, tehát akár máshol is értékesíthetik az orosz földgázt. „A meglevő szerződéseket természetesen tiszteletben tartjuk, de a jövő az EU-kormányok viselkedésétől függ” – nyomatékosította Miller.
A nyilatkozatra azonnal reagált az EU energiaügyi biztosa, aki szerint Miller szavai igazolják az európai aggodalmakat az energiaellátás növekvő külföldi függőségével kapcsolatban, és szükségessé teszik, hogy a közösség sokoldalúbbá tegye energiaellátási forrásait, útvonalait. Az európai gázellátás egynegyede származik jelenleg Oroszországból, de a jövőben ez erőteljesen nőhet: a Standard & Poors felmérése szerint 2015-re a tavalyi 150 milliárdról akár 250 milliárd köbméterre.
Miller harcias kijelentése mögött többek között az áll, hogy a Gazprom szemet vetett a legnagyobb brit gázszolgáltató vállalatra, a Centricára, de a londoni kormány igyekszik mindenáron megakadályozni az üzletet. A tavaly 1,1 milliárd dolláros hasznot termelő Centrica a lakossági földgázfogyasztás 60, a vállalati 15 százalékát biztosítja. A Financial Times értesülései szerint Alan Johnson ipari és kereskedelmi miniszter azt vizsgálja, milyen törvénymódosítás szükséges ahhoz, hogy a brit kormány vétót emelhessen a felvásárlással szemben.
Energiaipari szakértők szerint a Gazprom új terjeszkedési stratégiája nem meglepő, a cég a szállítási útvonalak diverzifikálása (vagyis Kelet-Európa kikerülése) mellett a jövőben már nemcsak a gázkitermelésben, hanem az ellátórendszerekben is részt akar venni, vagyis a szibériai gázlelőhelyektől egészen a fogyasztók fűtőtestéig szívesen ellenőrzése alatt tartaná az egész „rendszert”.
Az energiapiacok liberalizációja, a külföldi vásárlók érdeklődése nemcsak a Gazprom esetében vált ki ellenállást: érdemes emlékeztetni rá, hogy a spanyol Endesa a mai napig elkeseredetten küzd a német Eon felvásárlási kísérlete ellen, a francia Suez gázszolgáltató pedig állami segítséggel próbál ellenállni az olasz Enel csábításának. Az 51 százalékos orosz állami tulajdonban levő Gazprommal kapcsolatban még nagyobbak a félelmek: az oroszokkal szembeni hagyományos nyugat-európai bizalmatlanságot csak fokozza az Ukrajnával szembeni januári gázháború, a nehezen átlátható cégszerkezet, a Gazprom politikai háttere és az energiaszegény országok növekvő kiszolgáltatottsága is.
A Gazprom mindeközben bevallottan globális pozíciókra törekszik. Miller emlékeztetett rá, hogy nemrég írtak alá egy megállapodást Kínával, egyezkednek Algériával, Izraellel és Kanadával is. A szibériai gázmezők tartalékai sem végtelenek, tehát ezen előbb-utóbb osztozkodni kell. A globális energiaverseny megkezdődött, a Gazprom megteheti, hogy Kínának szállít Európa helyett. Az orosz gázmezők kiaknázásában viszont a nyugati befektetők – élükön a német E.on – is szívesen részt vesznek. A gond csupán az, hogy cserébe keveset tudnak (vagy hajlandók) ajánlani. Ott vannak persze az ellátórendszerek, de ide nem szívesen engedik be az oroszokat. A Gazprom szeretné megvetni a lábát Skandináviában, Nagy-Britanniában és Belgiumban is: utóbbi főleg a tranzitútvonalak és a csővezetéket szempontjából lehet érdekes. Az olasz ENI elnöke, Paolo Scaroni is jelezte, hogy a gázóriás náluk is érdeklődött a szorosabb együttműködés lehetőségei iránt: az ENI is szeretne részt venni az orosz földgázkitermelésben, ezért cserébe a Gazprom az itáliai gázinfrastruktúrában való részvételt kérne.
A legnagyobb falatot persze a német piac jelentené, de a szibériai mezőkön érdekelt Eon egyelőre ellenáll, saját hálózata helyett a magyar Mollal próbálja csillapítani az oroszok étvágyát – írja a német Netzeitung.
A tegnapi nyilatkozat érthetően fokozza a Gazpromtól függő Európa félelmeit, rövid távon ugyanakkor a fenyegetés aligha váltható be. A függés ma még kölcsönös: Oroszország 250 milliárd dolláros kivitelének 60 százalékát a kőolaj- és a földgázexport adja. Ez utóbbi 90 százaléka pedig az EU-ba irányul, és ezen egy évtizeden belül Oroszország nem tud változtatni – addig, amíg a Kínába, Japánba irányuló vezetékek meg nem épülnek.
