Izraelben napok óta tart az alkudozás az új kormányról. A március végi választásokon győztes Kadima párt vezetője, Ehud Olmert nincs könnyű helyzetben, most ügyvezető miniszterelnökként tárgyal a nem kevés esetleges koalíciós partnerel.
A 100 napja kómában lévő Ariel Saront hivatalosan is alkalmatlannak nyilvánították a miniszterelnökségre. Közben Izrael felfüggesztette a biztonsági együttműködést a Hamasz vezette Palesztin Hatósággal. Ehud Olmert pedig azt mondta, hogy akár önkényesen is kijelöli az Izrael és Ciszjordánia közötti végleges határt.
Éjjel látó kamerákkal felszerelt zeppelin és a vezető izraeli politikusokkal csipkelődő dal száll a levegőben. Az izraeli választások március végi éjszakája ez. Biztos, ami biztos, a Rabin-téri népünnepélyre belépni kívánókat átkutatják. Tel-Avivben valami olyasmi történik, ami Pesten elképzelhetetlen volna. A kampány során egymásnak feszült pártok hívei békésen, együtt várják az eredményhirdetést. Eközben a legkisebbek is gyakorolják a demokráciát: valódi pártok hasonmás szavazócéduláit dobják be az igazinak látszó urnákba.A valódi választást a várakozásoknak megfelelően az Ariel Saron által alig fél éve alapított Kadima nyerte. A győztesnek azonban csak 29 hely jutott a 120 fős kneszetben, így a választás éjszakáján a figyelem a pezsgőbontás helyett inkább a potenciális koalíciós partnerek felé fordult, akik igyekeztek minél kívánatosabb színben feltűntetni magukat.A formálódó koalícióban kényes egyensúlyt kell létrehoznia Ehud Olmert megbízott kormányfőnek, a centrista, a baloldali és a vallási pártok között, hogy beváltsa kulcsígéretét, azt, hogy négy éven belül meghúzza Izrael Állam végső határait. A rendezés esélyeiről nyilatkozik a Panorámának Tommy Lapid, aki liberális és antiklerikális pártja, a Sinuj élén az igazságügyi tárcáig, sőt a kormányfő-helyettességig vitte. Pártja szétforgácsolódott, ezért a mostani választásokon nem indult, ám Lapid úr megőrizte befolyását. A kormányfő a nekünk adott interjú alatt kétszer is felhívta.
-Kétszer hívja Izrael miniszterelnöke, ez jelenti azt, hogy állást ajánl?
Tomy Lapid volt miniszterelnök-helyettes: – Nem, ő nem tehet róla, hogy mi jó barátok vagyunk, akkor is, ha ő miniszterelnök. És van valami problémája, amit én vállaltam, hogy én elsimítok, és ez iránt érdeklődött.
– Világos. Gondolom, akkor számíthat Önre egyébként a politikai életben is…
– Igen, nézze ez egy 30 éves barátság, aminek során volt két év, amikor mi voltunk, együtt voltunk a kormány tagjai, és mind a ketten a miniszterelnök helyettesei voltunk. Ő volt az első helyettese és én a második helyettese. A feleségeink nagyon jó barátságban vannak. Ez egy ilyen nagyon tömör barátság, amelyet nem lehet azért feladni, mert valaki miniszterelnök.
– Világos. Önök 30 éve barátok, Izrael lassan hatvanéves lesz, és Ehud Olmert az első ember, aki valószínűleg arra vállalkozik, hogy meg fogja rajzolni Izraelnek a végleges határait. Mi ennek az esélye?
– Én szerintem nem lesz megoldás, hanem lesznek megoldások, ami azt jelenti, hogy én nem hiszem, hogy mi az elkövetkező egy vagy két évtizeden belül aláírunk a palesztínaiakkal egy olyan szerződést, amely minden problémát megold. Túl sok probléma van, túl sok nézeteltérés van, túl sok vér folyt, túl sok seb maradt nyitva. Ez majdnem reménytelen. Ezzel szemben itt van két nép, amely akarja a mindennapi életet többé-kevésbé normális mederbe terelni. Úgyhogy lehetnek kisebb megoldások, vagy akárcsak nem formális megállapodások, de ilyen status quo a helyzetnek az elismerése, amely lehetővé teszi azt, hogy egymás mellett és néha egymás között éljünk, anélkül, hogy formális békét kötöttünk volna. És anélkül, hogy meghatároztuk volna pontosan a határokat.
Ilyen Jeruzsálem, a három világvallás megosztott városa a választás utáni napon, részleges napfogyatkozás idején.És ilyen Jeruzsálem maketten. A fő nevezetességek élethű, kicsiny másolata a latruni Mini-Izraelben található, az eredeti helyszínt Tel-Avivval összekötő autópálya mentén.Zsidó mini-imádkozók a mini-siratófalnál, amelyet most nem őriz mini-rendőrség a terrortámadások ellen.És moszlim mini-imádkozók az Iszlám harmadik legfontosabb szent helyén, 1:25-höz arányban lekicsinyítve.Pogár Demeter: – Mögöttem látható a Sziklamecset híres aranykupolája, ezek itt Jeruzsálem ódon városfalai, arrafelé pedig Tel-Aviv felhőkarcolói találhatók. Itt, ez mini Izrael, itt minden megtalálható kicsiben, ami Izraelbe n nagyban. Tudjuk tehát, hogy mi van az országban, de vajon hol húzódnak a határai? Nos, ezt Izrael állam 60 éves fennállása alatt nem sikerült megrajzolni. Ehud Olmert azt ígéri, hogy kormányzásának négy éve alatt ezt a feladatot el fogja végezni.
Miközben a nagypolitikában a kormányalakítás körül zajlik a játszma, jeruzsálemi Teddy mini stadionban folyamatos labdarúgó mérkőzés zajlik. Szemben a politikával a játék menete itt előre látható. És az igazságok is egyszerűek. Mert a kamaszgyerekek Izraelben is tudják, hogy Puskás Öcsi a legnagyobb király!Síelők a vitatott hovatartozású Hermon-hegyen, előtérben a megszállt Golán-fennsík mása. Noha a lilliputi ország szándékosan Dávid-csillag alakú, a bizonytalan határok kérdése így is felvetődhet.
– Izrael már majdnem 60 éve létezik. Ti, srácok mennyi idősek vagytok?
– Tizenhét!
– Vagyis Izrael majdnem négyszer annyi idős, mint ti vagytok. Határai viszont néhány kivételtől eltekintve nem tekinthetők véglegesnek. Olmert azt ígéri, hogy meghúzza ezeket a határokat. Szerintetek hol és milyeneknek kell lenniük ezeknek?
– Ezen egy kicsit gondolkodnunk kell. Hogy mondják magyarul, hogy „Igen.”?
– Jeruzsálem?- Igen!- Golán-fennsík?- Igen!Hebron?- Igen!- Gáza?- Hőőőőőőőőőőőőő!- De tudjátok, hogy ha ezt mind akarjátok, akkor szolgálnotok kell majd seregben.- Tudjuk. De akarunk is.- Katonáskodni akartok? Más országokban nem ez a normális.- Tudjuk. Tudjuk. De három vagy két évet szolgálni a hadseregben az királyság.- Azt hiszem, kötelességünk megvédeni a hazánkat. De csak határainkon belül. Én így gondolom.
Zászlófelvonás a mini-kneszet előtt. Egy ilyen szertartás a világ minden más országában is természetes. Csakhogy Izrael katonásabb a világ legtöbb államánál: csaknem hat évtizedes fennállása alatt öt háborút vívott szomszédjaival és ellenőrzése alatt tartja a palesztin területek nagy részét. Ezért meglett koráig itt szinte mindenki hadköteles.Az izraeli rádió jaffai szerkesztőségében járunk. Meglepő lehet, de ez az egyik legnépszerűbb rádióadó az országban. Talán azért, mert a kormánykontroll itt gyengébb, mint a polgári közszolgálatnál, s talán azért is, mert a műsorkészítők szinte valamennyien fiatalok. Azt mondják ez itt Izrael legjobb riporter- és kommentátor-keltetője. A katonás hierarchia ellenére itt nem divat a köntörfalazás.
Daniel Silberstein kommentátor, izraeli katonai rádió: – Olmert nem akar tárgyalni. Már csak azért sem, mert a palesztin kormányt most a Hamász adja, amely nem ismeri el Izraelt. Ezért egyoldalú megoldásra fog törekedni. Többször hangoztatta, hogy ehhez a nemzetközi közösség támogatását is meg akarja nyerni. Izrael számára a nemzetközi közösség mindenekelőtt az Egyesült Államokat jelenti. És ha velük sikerül közös nevezőre jutni, akkor azt hiszem, megvan benne a hajlandóság, hogy a területek 90 %-át kiürítse. Azt hiszem, a palesztinokat ez nem fogja boldoggá tenni. Az Egyesült Államok sem lesz ettől a legboldogabb, de Olmert igyekszik majd olyan megoldást találni, amely által Izrael képes lesz évekig megtartani határait. Nem tudom, mennyire lehet majd ezeket a határokat véglegesnek nevezni. De az Egyesült Államokkal lehet olyan hosszú távú megállapodást kötni, hogy ezeket a határokat tarthassuk egészen addig, amíg a palesztinoknál nincs újabb kormányváltás, vagy olyan politikai garnitúra a Palesztin Hatóságban, akikkel Olmert, vagy az utódai képesek lehetnek tárgyalni. Mindannyian azt reméljük, hogy végül sikerül békés megállapodást kötni.
Most így néz ki a határ Izrael és a palesztin területek között. A kilométerenként kétmillió dollárba kerülő fal felhúzását az izraeli társadalom túlnyomó többsége támogatja. Annak ellenére is, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság törvénytelennek ítélte azt. A fal önkényesen meghúzott vonalat követ, többnyire az 1967-es határoktól beljebb, palesztin területen.Izrael szerint a nyomvonalat megállapodás esetén ki lehet igazítani. Ehud Olmert azonban még nem állt elő egy szemléletes rendezési tervvel. A ciszjordániai területek elkerülhetetlennek látszó megosztásával kapcsolatban így találgatások keringenek. Vajon megkapják-e a palesztinok a terület kilenc tizedét, avagy még a maradékot is két részre osztják?A palesztin területeket a terrorszervezetnek tekintett Hamasz januári parlamenti győzelme után, ha lehet, még szigorúbb ellenőrzés alá vonták. Biztonsági okokra hivatkozva Izrael akadályozza a gázai kereskedelmet és nem utalja át a palesztin a hatóságnak a vám- és adóbevételek reá eső részét. A palesztinok így már-már csődhelyzetben vannak. A Hamasz-kormány egy nappal az izraeli választás után tette le a hivatali esküt, ennek pénzügyminisztere pedig szinte azonnal fogadta a Panoráma stábját. A gazdaság helyett mégis inkább morális kérdésekről faggattuk.
– Izrael, az Egyesült Államok, de az Európai Unió is azt vallja, hogy a Hamasz terrorszervezet. Tudom, hogy a Hamas felfüggesztette az Izrael elleni erőszakos akciókat. A terror vádját egyébként nem pusztán maga az erőszak, hanem a polgári célpontok elleni erőszak váltotta ki. Tehát ha megszállás van, és a katonák, a hadsereg ellen harcolnak, akkor jogos a harc. Ha viszont a buszmegállókban, az egyetemeken, a városközpontokban vannak robbantások, azt nem ellenállásnak, hanem terrorizmusnak hívják.Omar Abdel Razek palesztin pénzügyminiszter: – Rendben! Nézze, amikor ellenállókról és szabadságharcosokról beszélünk, ők nagyon sok korlátba ütköznek, nekik nagyon sok problémájuk van a terepen, ezért néha kénytelenek olyasmit tenni, ami esetleg nem tetszik a világnak. Ezekről a dolgokról beszélni kell, meg kell vitatni. De ha a katonákról beszél, akkor a telepeseket minek nevezi? Akik az én országom földjén élnek, de nemcsak a nagy telepeken, mint amilyen például Ariel, de itt az én városom Ramallah szomszédságában? Ők vajon civilek, vagy katonák? Izraelben minden személy katona. Tizenhat éves kortól hatvanöt éves korig, mind a hadsereg katonája, akár tartalékos, akár formálisan is bent van a hadseregben. Ha pedig gyerekekről beszélünk, nos, a gyerekek soha nem voltak célpontok, csak éppen történetesen ott voltak a buszon, a szupermarketben, vagy más helyszínen. Akárhogy is van, a Hamasz rengetegszer kijelentette már, hogy kész a kölcsönösségre, az alkukötésre. Izrael sok gyereket megölt már, nőket, idős embereket, de erről senki nem beszél.Akasztják a hóhért: most bennünket filmeznek. Küldetéstudattal megáldott vagy megvert zsidó telepesek alig néhány órája költöztek be ide, egy színarab negyedbe, a jeruzsálemi Olajfák hegyén. Egy izraeli palesztin ingatlanüzér áron felül vásárolta fel és titokban passzolta tovább nekik ezeket az ingatlanokat. A világ legtöbb részén egy ilyen adásvétel nem lenne kifogásolható, ám itt ez felér egy vaskos provokációval. A feszültség magában hordozza az összecsapások ígéretét. Stábunknak csak az egyik fél, az egyik felvásárolt házban egyedül hátra maradt arab lakó hajlandó nyilatkozni.- Reggel felkeltettek minket. Egy csomó izraeli idejött fegyveresen, kopogtak az ajtómon. Kinyitottam és megkérdeztem, hogy mit akarnak. Azt mondták, hogy ők ezt a házat megvették. Mire mondtam nekik, hogy én nem adtam el a házamat. Nem írtam alá semmiféle papírt, semmit. Mire kérdezték, hogy miért nem adom el? És elém tettek egy papírt, hogy írjam alá, de megtagadtam. Azt mondtam, hogy nem. Erre hoztak nekem egy nagy táskát, tele pénzzel, két, vagy háromszázezer dollárt, de mondtam, hogy nem fogok semmit aláírni, mire elmentek. De azt mondták, hogy visszajönnek és elveszik a házat.Izrael modern metropolisza, Tel-Aviv. Egy normálisnak tűnő világ, alig néhány tucat kilométerre a problémák sújtotta vidéktől. De a nyugalom csak látszólagos a felhőkarcolók tövében: az izraeli titkosszolgálat szerint a választás alatt palesztin szélsőségesek több merényletét sikerült meghiúsítani. A normalizálás esélyeiről az 1967-es háborúról haditudósítóként írt nemzetközi sikerkönyv szerzője, Dán Ofry nyilatkozik a Panorámának. Ofry úr egyébként az egyetlen Kárpát-medencén kívüli magyar nyelvű napilap, az Új Kelet főszerkesztője.Dán Ofry főszerkesztő, Új Kelet: – Amennyiben sikerül a palesztin önkormányzatban a Hamasz és az elnöki funkciót betöltő Abu Mazen között egy valamilyen közös nevezőt létrehozni, akkor én azt hiszem, hogy az összes korábbi izraeli nyilatkozatok ellenére Izrael valamilyen módon közvetett úton, vagy esetleg közvetlenül is tárgyalni fog a Hamasz kormányzattal, amely szintén egy bizonyos, de nagyon gyenge mértékletességet tanúsít, amióta győzelmet aratott, mert tisztában van azzal, úgy látszik megértette, hogy Izrael nélkül nincs semmiféle eredmény a palesztineknek. A palesztinek nem tudnak létezni Izrael tényleges segítsége nélkül.A derűlátó elemzők tehát azt remélik, hogy a Hamasz a kormányzati felelősség súlya alatt józan politikai tényezővé, akár tárgyalópartnerré válhat. Ám az alkufolyamatért egyébként nem is a Hamasz-kormány, hanem az Arafat elnök helyébe lépett Mahmud Abbász a felelős. Vajon a palesztin kettős hatalom és az izraeli kormányalakítási tárgyalások tükrében milyennek látszanak a béke esélyei?Tomy Lapid: – Ha elmegy Bétsánba, amely egy izraeli elég nagy város, akkor a bejáratnál talál egy táblát, amit az Izraeli Turista Minisztérium tett ki, és azon a táblán az van írva, hogy a Damasz, a szíriai hadvezér elküldött két hadtestet Damaszkuszból, hogy elfoglalják Bétsánt és itt a környéken óriási harcok folytak, amíg sikerült leállítani a szíriai haderőt. Ami teljesen fedi azt, ami itt hatvan évvel ezelőtt történt. Csak ez a tábla valamiről beszél, ami 2500 évvel ezelőtt történt. És nincs semmi különbség. Ugyanazok a szíriaiak, ugyanaz a Damaszkusz, ugyanazok a zsidók, nem is 2500, három évvel ezelőtt történt. Úgyhogy a történelem nem olyan gyorsan mozog, mint az embereknek a magánélete.
Panoráma
