Népszabadság * Dunai Péter * 2006. április 19.
Egyetlen érdekünk az atomenergia békés felhasználása! Wright karikatúrája az International Herald Tribune-ban Irán ismét figyelmeztette a világhatalmakat: bármit döntenek, folytatja atomtechnikája (beleértve az urándúsítást) tökéletesítését. Tegnap az orosz fővárosban az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó, vétójogú tagja (USA, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia és Franciaország), Németországgal kiegészítve külügyminiszter-helyettesi tanácskozást kezdett az Irán körül kialakult nemzetközi válság megoldására. Az ENSZ április 28-ig adott határidőt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ), hogy jelentse, Irán engedelmeskedik-e az urándúsítás leállítására vonatkozó ENSZ-felszólításnak. Kína még a múlt héten megbízottat küldött Teheránba, ám küldetése a hírek szerint eredménytelen maradt.
Irán, szembeszegülve a világszervezettel, néhány napja bejelentette, eredményesen dúsított uránt. Olajat öntött a tűzre tegnap a teheráni katonai parádén MahmudAhmadinezsad elnök harcias kijelentése, hogy „levágják az agresszorok kezét”. Ugyanakkor azt állította, hogy Irán nem adja fel az együttműködést a NAÜ-vel, miközben ragaszkodik az atomdúsításhoz.
A NAÜ-nek továbbra sincs megdönthetetlen bizonyítéka rá, hogy Irán atomfegyveren dolgozik, de, mint egyik vezetője fogalmazott, számos, nyitott kérdést még tisztázni kéne”. A hét végén NAÜ-szakértők keresik fel Natanzt, ahol Irán uránt dúsított. A jelenleg működő 164 centrifuga még nem elég, de ha felépítik a közvetlen jövőre ígért 3000 dúsítócentrifugát, az évi két atombomba gyártásához adhat elegendő uránt. Iráni bejelentés szerint Natanzban 54 000 centrifugát lehet elhelyezni. Ezzel az iráni város a világ egyik legnagyobb urándúsító központjává válna.
Moszkvában az amerikai külügyminiszter-helyettes a szankciók mihamarabbi alkalmazását szorgalmazta. (Az USA évtizedek óta büntetőintézkedésekkel sújtja Teheránt.) Moszkva és Peking sem az ENSZ-szankciókkal, sem a katonai fellépéssel nem ért egyet.
Oroszország álláspontja felemás. Egyfelől elítéli, hogy Irán atomdúsításba kezd, másfelől elveti, hogy ezt a nemzetközi közösség szankciókkal torolja meg. Moszkvára amerikai nyomás nehezedhet, hogy ne szállítsa le Iránnak a mintegy egymilliárd dollárért vásárolt Tor M1 légvédelmi rakétarendszert. A korszerű, de nem a legújabb fegyver nem feltétlenül lenne alkalmas az iráni katonai atomlétesítményekre mért amerikai (izraeli) légicsapás kivédésére. Az oroszok ugyanakkor érdekeltek az iráni atomreaktor-program folytatásában. A sok milliárd dolláros vállalkozás keretében ők építik meg az ország első, busehri atomreaktorát. Függetlenül az urándúsítástól, a reaktorprogram önmagában is kockázatos, hiszen az atomreaktorban „melléktermékként” plutónium, az urán mellett a nukleáris bomba másik alapanyaga is előállítható.
l Minden eshetőség számításba jöhet, még a nukleáris csapás is, annak megakadályozására, hogy Irán atomfegyvert fejlesszen ki. Az Egyesült Államok azonban a diplomáciai erőfeszítésekre összpontosít, hogy rávegyék a teheráni kormány nukleáris ambícióinak a feladására – mondta tegnap George W. Bush amerikai elnök. (MTI)
