Húsvét, ahogy a világ különböző országaiban ünneplik Időpont: 2006-04-16 13:41:29
A világ különböző pontjain másképp értelmezik a Húsvétot. A következő összeállításban azt próbáljuk bemutatni, hogy az eltérő szokások által, hogyan teszik színesebbé ezt az ünnepet.
Pészach, a zsidó húsvét
Pészah = elkerülést jelent. A tizedik csapás (az elsőszülöttek halála) ugyanis, amely az elnyomó Egyiptom népét sújtotta, a zsidók őseinek házait elkerülte. Ennek emlékére tartották régen az ünnepet megelőző napon az elsőszülöttek böjtjét. A kivonulás tiszteletére nemzedékről nemzedékre megünnepelik a kovásztalan kenyér ünnepét mely azt jelképezi, hogy olyan gyorsan vonultak ki a zsidók Egyiptomból, hogy a kovász meg sem kelt. Ekkor bárányt áldoztak és elbeszélték a kivonulás csodálatos történetét. Ennek emlékére két estén szédert (rend) tartanak, amikor is speciális imakönyvből, a Hágádából, olvassák fel bölcseik összeállítását, költeményeit a jeles nap alkalmából. Ilyenkor négy pohár bort isznak és jelképes ételeket esznek. Maga a peszah ünnepe hét napig tart, Izraelen kívül nyolc napig
Húsvéti szokások a horvát tengerparton
Kereplők
A nagyon régi szokások egyike a kereplők készítése: legjobban Közép-Dalmáciában és Konavleban terjedt el. A kereplők vidékről vidékre különböznek. Krk szigeten a következőképpen néznek ki: egy 30 centiméter hosszú és könyvespolcnyi szélességű deszkadarabra kis fémlemezeket kötnek. Ha a kereplőt felemelik és leeresztik, a deszkadarab szélen lógó fémlemezek erős hangot adnak. Más vidéken úgy készítettek kereplőt, hogy a deszkadarab végére kis kereket szereltek, amely fémfogakkal és ütőkkel volt összekapcsolva. A faluban járva az ilyen kereplők forgatása éles hangot adott.
Borivás
E szokást régi idők óta ápolták az emberek, de még a mai napig sem felejtették el. Ugyanis, mivel valamikor hittek abban, hogy a bor a testben vérré változik, továbbá erősíti és gyógyítja az embert, húsvétkor kívánatos volt minél több bort inni, és ezáltal minél jobban megerősödni. Az ünnepi asztalon ezért bőven volt bor, és természetesen víz nélkül itták! Braè szigeten egyes feljegyzések szerint a háziasszonyok többek közt tőkehalat és káposztát készítettek – olyan ételeket, amelyek szomjúságot okoznak, azzal a szándékkal, hogy a vendégek és a háziak minél több bort ihassanak meg. Feljegyezték, hogy egy bizonyos braèi férfi egy húsvéti ünnepségen több mint 10 liter bort ivott meg!
Ágfonás
Mivel az Adria partján nem voltak gyakoriak a pálmák, erre a célra leginkább olajágakat vagy rozmaring-ágacskákat, továbbá virágot használnak. Split város krónikái arról tanúskodnak, hogy valaha a város egyetlen pálmája egy bizonyos spliti lakos háza előtti kertben volt, és húsvétkor az emberek pálmaágakat keresve ott gyülekeztek. A braèiak viszont leleményesebb módon találták fel magukat: Vis szigetről, ahol a pálma gyakori növény, már jóval előbb hajóval a szigetükre szállították a pálmaágakat és elosztották őket a lakosok között. Az ágakat kereszttel vagy díszszalagokból és virágokból készült koszorúval díszítették. A koszorú készítésének képességét annyira becsülték, hogy egy feldíszített ágat az ünnepi húsvéti kenyérért és 20 színes tojásért is el lehetett cserélni. Korèula szigeten és
