Népszabadság * Horváth Gábor * 2006. április 15.
Ahmedinezsad elnök emeli a téteket az uránjátszmában Kép: REUTERS Irán elutasította az urándúsítás felfüggesztését, de a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel való együttműködést ígért.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség igazgatója teheráni tárgyalásai után azt mondta, hogy az urándúsítás ügye érzelmektől fűtött, de egyelőre nem égető. Mohamed el-Baradei szerint még rengeteg idő áll rendelkezésre a megállapodáshoz. Az ENSZ-ügynökséget vezető egyiptomi diplomata azt mondta iráni tárgyalópartnereinek, hogy érzelemmentesen közelítsenek a kérdéshez, és a bizalom erősítése érdekében egy időre függesszék fel az uránium dúsítását, illetve kezdjék újra a tárgyalást a brit-francia-német EU-trojkával.
A válasz azonban aligha az volt, amire el-Baradei számított. Irán beleegyezett ugyan a nukleáris program múltbeli homályos pontjainak tisztázásába, ám a jövőre vonatkozóan semmilyen korlátozást nem vállalt. Mahmud Ahmedinezsad elnök megerősítette, hogy Teherán „egy hüvelykkel sem téríthető le a megkezdett útról”, és folytatja az urándúsítást. Azt mondta, hogy a program kizárólag békés, és az ezt kétségbe vonó országoknak azt üzente, hogy „csak maradjatok mérgesek és pukkadjatok meg”. Az elnök tegnap közölte: a „cionista entitás”, azaz Izrael fenyegetést jelent az egész iszlám világnak. Továbbá ismét kétségbevonta a holokausztot.
Ez utóbbi kitétel alighanem arra vonatkozott, hogy az amerikai külügyminiszter már szankciókat sürget az ENSZ Biztonsági Tanácsánál. Condoleezza Rice egy washingtoni sajtóértekezleten azt mondta, hogy Irán továbbra is szembehelyezkedik a nemzetközi közösséggel, és cselekedeteinek, illetve megátalkodottságának következményekkel kell járnia. A BT-ben amerikai források szerint egyelőre az iráni hivatalos személyek utazásainak korlátozása, illetve Irán külföldön lévő bankszámláinak zárolása merült fel, mint lehetséges szankció. Az USA szeretné nyitva hagyni az összes opciót – ami potenciálisan akár az erő alkalmazását is magában foglalhatja. Az iraki tapasztalatok után azonban a testület aligha lesz hajlandó utólag háborús felhatalmazásként értelmezhető határozat elfogadására. A vétójoggal rendelkező Kína például Iránból szerzi be kőolajszükségletének jelentős részét, Oroszország pedig kétmilliárd dolláros üzlethez jutott az atomreaktor-építéssel.
A moszkvai Kurcsatov Intézet igazgatója kétségbe vonja az urándúsításra vonatkozó teheráni bejelentés tudományos hátterét. Jevgenyij Velihov akadémikus „tündérmesének” minősítette azt az állítást, hogy Irán hamarosan ipari méretekben is képes lesz a fűtőanyag-minőségű, 3,5 százalékos tisztaságú urán előállítására. Az ENSZ korábbi fegyverzetellenőre, David Albright úgy véli, hogy Irán megpróbálja elhitetni a világgal, miszerint Észak-Koreához hasonló sikereket ért el, ám valójában ettől messze vannak, és diplomáciai módszerekkel is megállíthatók.