A CEU Press nagyszabású lexikona százötven, férfiakról és nőkről szóló fényképes életrajzon keresztül mutatja be egy elhanyagolt régió feminista és nőmozgalmi történetét a XIX. és a XX. században.
Aki a feminizmust dunántúli mandulafácskának hitte, mely a pannon-föld északi rögein tájidegen nyugati import, csalódni fog, ha kezébe veszi a CEU Press által nemrégiben kiadott angol nyelvű feminista életrajzi lexikont. Vagy épp ellenkezőleg: fellélegzik, hogy mégiscsak voltak követhető női előképek nálunk is.
A Közép-Európa Egyetem gender tanszéke nagyszabású vállalkozásba fogott, amikor a hiányzó tudást pótlandó, összegyűjtötte a XIX. végén és XX. század elején az Elbától keletre a nők egyenjogúságáért küzdő feministák életrajzait. A kötet alcíme szerint Közép-, Kelet- és Dél-Kelet-Európa államaiból válogatott – összesen 22 országból, köztük szokatlan módon Törökországot is megtaláljuk.
Kihasználva a nemzetközi egyetem diákságának soknemzetiségét és elsőrangú tudományos hálózatát, az egyes országokban szakmai tanácsadók (Magyarország esetében ez Susan Zimmermann volt) koordinálták a szócikkek írását.
Előszavukban a szerkesztők azt tűzték ki célul, hogy leszámoljanak azzal a nyugati előítélettel, miszerint (talán Oroszország kivételével, ahol a nőmozgalom története eddig is jól dokumentált volt nyugaton) Európának ezen a felén nem volt feminizmus. A fotókkal és térképekkel illusztrált lexikon nemcsak referenciamű, hanem egyértelműen oktatási segédanyag is, s a szerkesztők külön kiemelték, hogy megtartották az összes szervezet eredeti nemzeti nevét is, így segítve a további kutatómunkát.
A könyv 151 szereplője között tizenhárom magyar található:
Gróf Apponyi Albertné, a Magyarországi Nőegyesületek Szövetségének elnöke, az International Council of Women magyar delegáltja
Veres Pálné született Beniczky Hermin, mint a nőnevelés fontos figuráját már csak gimnázumok névadójaként is jól ismerjük, de alapító elnöke volt az Országos Nőképző Egyesületnek is
Bischitz Johanna, a Pesti Izraelita Nőegylet alapító elnöke, hazai és nemzetközi nőegyletek tagja
Gárdos Mariska, a szociáldemokrata nőmozgalom vezetője, 1971-től a Magyar Nők Országos Tanácsának örökös tagja
Geőcze Sarolta, a nőoktatás és a keresztény szociális munka úttörője, a Magyar Keresztény Munkásnők Országos Egyesületének alapítója
Glücklich Vilma, az első magyar bölcsészdiplomás nő, a Feministák Egyesületének vezetője, szüfrazsett, béke-aktivista, a Women”s International League for Peace and Freedom egyik vezetője a „20-as években
Kánya Emília, író, fordító, a nőügy jeles képviselője
Karacs Teréz, író, tanár, a nőnevelés szószólója
Meller Artúrné Miskolczy Eugénia, a Feministák Egyesületének egyik vezetője, a nemzetközi nőmozgalom tagja
Bédy-Scwimmer Róza, feminista, szüfrazsett, a Nőtisztviselők Országos Egyesületének elnöke, a nemzetközi nőmozgalom kiemelkedő alakja, az International Council of Women és az International Suffrage Alliance tagja, ez utóbbi sajtótitkára Londonban
Schlachta Margit, a magyar katolikus nőmozgalom és szociális munka, a Szociális Missziótársulat jeles alakja, az első magyar parlamenti képviselőnő, a Szociális Testvérek alapítója
Pollákné Stern Szeréna, a szociáldemokrata mozgalom fontos alakja, tanítónő, a gyerek- és anyavédelem szakértője, a budapesti önkormányzat tisztségviselője
Stetina Ilona, a nőnevelés és tanárképzésének szakértője, a nőtanárképző Mária Dorothea Egyesület alapítója, a Nemzeti nőnevelés című folyóirat szerkesztője, az Állami Nőipariskola igazgatója
Már a felsorolásból is kitűnik, hogy a régi szocialista és a mai feminista mozgalom által előképnek tekintett „sztárok” mellett helyet kaptak a nőnevelés, vagyis a XIX. század központi nőkérdése, és a női szociális munka jeles képviselői is. Tisztségeik és szerepvállalásuk sokfélesége egy önkéntes és civil szerveződésekben gazdag világ jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező nőmozgalmait sejtetik.
A magyar életrajzokat Balog Margit, Bicskei Éva, Anna Loutfi, Major Borbála, Mona Ilona, Papp Claudia, Julia Richers, Varsányi Erika és Susan Zimmermann írták. Reméljük, a kötet hamarosan felkelti egy magyar nyelvű kiadó érdeklődését is.
Az angol nyelvű könyv a CEU könyvesboltjában kapható Budapesten (1051. Nádor utca 9.)
A Biographical Dictionary of Women”s Movements and Feminisms – Central, Eastern and South Eastern Europe, 19th and 20th Centuries
Szerkesztette Francisca de Haan, Krassimira Daskalova, Anna Loutfi
CEU Press, 2006 (678 oldal)
Juhász Borbála
