Irán bombázására készülhetnek az amerikaiak
Hírszerző információ 2006. április 11. 11:35
Bármikor bekövetkezhet egy Irán elleni légicsapás, és egyes jelek szerint az amerikai hadseregben már el is kezdték az akcióban részt vevők kiképzését – állítja tanulmányában a brit Bradford Egyetem professzora. Paul Rodgers szerint egy ilyen lépés kevesebb kockázattal járna George W. Bush számára, mint Irak megtámadása. Washington határozottan cáfol.
Újra kiszivárgott, újra cáfolják: Amerika megtámadná Iránt. Számos komoly európai és amerikai lap után ezúttal a The New Yorker magazin és a The Washington Post számolt be (ismét) arról, hogy a washingtoni kormány a katonai csapásmérés terveit fontolgatja annak érdekében, hogy rákényszerítse a teheráni rezsimet nukleáris fegyverkezési ambícióinak feladására. George Bush elnök azonban (ismét) „puszta spekulációnak” nevezte azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint az Egyesült Államok arra készül, hogy katonai csapást mérjen Iránra.
Final countdown
Több szempontból párhuzamot vonhatunk a második öböl-háborút megelőző politikai helyzet és az iráni atomprogramról most folyó vita között – állítja most megjelent tanulmányában Paul Rodgers, a Bradford Egyetem tanára. A „Visszaszámlálás a háborúhoz” című cikkben Rodgers felidézi, hogy „Washington a terrorizmus legfőbb támogatójának nevezte Iránt – csakúgy, mint tette ezt 2002-ben Irakkal – , és azzal vádolja Teheránt, hogy tömegpusztító fegyverek előállításán dolgozik.
Rakétademonstráció Iránban: mit akarnak vele?
Amerikai diplomaták ugyancsak többször azzal vádolták az iráni vezetést, hogy gerillákat, terroristákat támogatnak Irakban. Hírszerzési információk szerint például az iráni titkosszolgálatok és az országban gyakorlatilag ellenőrzés nélkül, önálló hatalmi ágként működő Forradalmi Gárda hathatós közreműködése is kellett ahhoz, hogy az iraki lázadók az eddigieknél sokkal hatékonyabb pokolgépekhez jutottak.
„Asszertív nacionalisták”
Egy Irán elleni támadás ráadásul jóval kevesebb belpolitikai kockázattal járna Bush számára Rodgers szerint. (Igaz, a BBC elemzője, Paul Reynolds szintén Iránnal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a támadás nemzetközi elutasítottsága várhatóan még nagyobb lenne, mint Irak esetében volt.) Iránról ugyanis sokkal többen gondolják az amerikai politikai elitben – nem is minden alap nélkül -, hogy fenyegetést jelent az ország érdekeire a Perzsa-öbölben.
Atomerőmű Bushehrben: nem érdemes biztosítást kötni rá
A neokonzervatívok mellett „asszertív nacionalistáknak” hívják azt a csoportot, amely nem tiltakozna egy támadás ellen. Közéjük tartozik a Demokrata Párt több befolyásos politikusa (például Hillary Clinton), valamint az Izraelt támogató lobbicsoportok, melyek viszont hagyományosan jó viszonyt ápolnak a több milliós evangélikus keresztény közösségek vezetőivel.
Bár az ENSZ Biztonsági Tanácsa legutóbbi ülésén március végén harminc napos ultimátumot adott Teheránnak atomprogramja transzparenssé tételére, Washington több jel szerint is már a katonai csapásra készül. Paul Reynolds például úgy vélekedett már idézett írásában, hogy „Amerika már nem bízik benne, hogy az ENSZ és az Európai Unió képes lesz tárgyalásos úton megoldani a problémát”.
A britek sem zárnák ki
A brit Sunday Telegraph a hét elején közölt cikke szerint brit katonai vezetők nemrég egy Irán elleni amerikai légicsapás lehetséges következményeiről tárgyaltak. Rogers pedig úgy vélekedik, hogy az akció előkészítése már megkezdődött.
Már a támadásra készítik fel a B-2-eseket? (fotó: military.cz)
„A támadásnak elsősorban váratlannak kell lennie, hogy a lehető legnagyobb pusztítást okozza az Iránban szétszórva elhelyezkedő atomlétesítmények felszerelésében és az ott dolgozó kutatók, technikusok körében egyaránt” – írja Rogers, így a bombázást várhatóan a B-2-es „lopakodók” hajtják majd végre, esetleg izraeli segítséggel. (Izrael nemrég bunker-bombákat vásárolt az Egyesült Államoktól.)
A B-2-esek indítására és fogadására a világon jelenleg négy katonai bázis képes, ezek egyikén, az angliai Fairfordban nemrég gyakorlatok kezdődtek három repülőgéppel. Ezzel párhuzamosan megerősítették a bázis védelmét is. Rogers szerint a művelet célja az lehet, hogy összehangolja a repülőgépek pilótái és a földi kiszolgáló személyzet együttműködését egy éles bevetés esetén. „A támadás mostantól bármikor bekövetkezhet, vélhetően akkor hajtják majd végre, amikor a legkevésbé számítanánk rá” – írja a Bradford Egyetem professzora.
