Népszabadság * Munkatársunktól * 2006. április 11.
Mintegy 2000 palesztin tüntetett tegnap Gáza utcáin, tiltakozva amiatt, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió felfüggesztette a palesztin hatóságnak szánt közvetlen segélyeket. Iszmail Hanija kormányfő és miniszterei már bejelentették, hogy ha kell, fizetés nélkül dolgoznak. A pénzügyi válság Budapesten is érezteti hatását. A palesztin követség dolgozói a törvényhozási választás óta, három hónapja nem kaptak fizetés. Amióta pedig a Hamasz-kormányt beiktatták, banki átutalást sem tudnak végrehajtani, mert az izraeli bankok – melyeken keresztül intéződnek a palesztin pénzügyek – megszüntették a kapcsolatot a palesztin hatósággal. A követség több hónapja nem tudja fizetni a számláit, a helyiségek bérleti díjait.
A palesztin hatóságban dolgozó 150 ezer ember a 3,8 milliós palesztin társadalom egyharmadát tartja el. A legnagyobb veszélyforrás a biztonsági erők kifizetésének kérdése. A palesztin vezetők abban bíznak, a márciusi fizetéseket április közepén ki tudják majd fizetni a Szaúd-Arábiából, Kuvaitból és az Egyesült Arab Emírségekből ígért – de eddig még meg nem kapott – segélyekből. A palesztin hatóság a benzint is képtelen kifizetni Izraelnek. Egyelőre Izrael ezt úgy oldja meg, hogy a tízmillió dolláros számlát a visszatartott palesztin vám- és adóbevételekből törleszti.
Mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok állítja: a támogatás egy részét segélyszervezeteken keresztül megpróbálja eljuttatni a palesztin néphez. Pierre Kraehenbuehl, a Nemzetközi Vöröskereszt műveleti igazgatója szerint azonban a támogatások befagyasztása gazdasági, humanitárius és biztonsági válsághoz vezet.
A pénzügyi válságnak több eredménye lehet, de egyik sem vezet igazán átütő megoldáshoz. – A Hamasz egyik-másik vezetője megváltoztatja a véleményét, de nem a külföldi nyomás hatására. Attól tartok, hogy a külföldi nyomás csak radikalizálja a palesztinokat. Miközben megértem az EU álláspontját, szerintem célravezetőbb lenne, ha különbséget téve a „jó Hamasz” és a „rossz Hamasz” között próbálnának meg dialógust kezdeményezni – vélekedett lapunk megkeresésére Vadi Abu Nasszar politikai elemző.
Ehud Olmert izraeli ügyvezető és kijelölt miniszterelnök már 2008 novemberéig meg akarja húzni Izrael és Ciszjordánia közös határát, a korábban közölt 2010 helyett – jelentette hétfőn a Jediot Ahronot című izraeli napilap. Olmert azért hozta előre a határidőt, hogy végre tudja hajtani a határkijelölést, még mielőtt George W. Bush amerikai elnöknek 2009 elején lejár a hivatali ideje. Mahmud Abbasz palesztin elnök szerint azonban az Olmert-terv még több háborút eredményez a térségben.
